Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1971

1971. május 14.

2

Nagyon komoly problémát idézett elő az uj társadalmi ösztöndijrendelet bevezetése. Általános jelenség ugyanis, hogy az üzemei úgy tekintik a szerződést, mint valami részükről megnyilvánuld kegyes adományt és alárendeltként kezelik a magát elkötelező hallgatót. A társadalmi szerződést kötők jelentős része nem elhelyezkedési problémák, hanem családi helyzete miatt "kénytelen” megállapodást kötni, igy többnyire a fizikai dolgozók gyermekeit, a társadalmi befolyással nem rendelkezőket érinti hátrányosan az uj rendelet.

Önkényeskedés leggyakrabban ez ösztöndijpótlék és a tanulmányi ösztöndíj megállapításával, a pénz rendszeres fizetésével kapcsolatban szokott előfordulni.

Szorosan összefügg ezzel a kérdéssel a végzés utáni elhelyezkedés és a gyakran jelentkező protekcionizmus. Gyakori eret, hogy "jó családból” származó hallgatóval már egyetemi tanulmányai első félévében szerződést köt valamely kutató-, vagy más tudományos intézet, nem zavartatva magát attól, hogy leszerződöttje az öt év során utóvizsgák halmazát szedi össze, vagy olyan magatartást tanúsít, melynek alapján az említett helyekre végzés után nem lenne javasolható.

Érdemes lenne elgondolkodni, nem lenne-e helyesebb, ha az oktatási /köztük természetesen a mi egyetemünk is/ és a tudományos intézmények csak 4 félévet már befejezett hallgatókkal köthetne szerződést,- Másrészt ki kellene dolgozni a MÉM illetékeseivel valami elfogadható megoldást olyan végzett hallgatók egyetemen tartására, akik az előirt követelménynek minden tekintetben megfelelnek, de társadalmi ösztöndij-köteloZottségük van más helyre. Mindemellett ki kellene dolgozni - különösen a fizikai dolgozók gyermekeinek érdekében - végzős hallgatóink elhelyezkedésének, kedvező szerződéskötés ének előnyös rendszerét.

K