Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1971

1971. április 9.

- 19 -A Mezőgazdasági Jogi Tanszék által a közgazdasági szemléletet érintőlegesen befolyásoló jogi oktatást és tananyagot a következők jellemzik:

A jogi oktatás rendszere, tartalma és szintje ahhoz az alapkő* vetelményhez igazodik, hogy a jogi oktatás a vállalati, illetőleg szövetkezeti szinten dolgozó mérnökök munkáját segitse.

Ezt a célkitűzést a jogi oktatás két vonatkozásban oldja meg: egyrészt előadások, másrészt a speciálkollégiumok megtartásával.

Az előadások anyaga pedig sajátos ötvözete annak a jogi matériának, amely egyrészt szakjog, ezt a vállalatban tevékenykedő agrármérnöknek ismernie kell, másrészt olyan állampolgári alapismeretek anyaga, amely az általános műveltség szerves része. Természetesen e követelmény megvalósitása - a jog belső logikai rendszere következtében - nem valósitható meg bizonyos jogrendszerbeli és alapvető fogalmi ismeretek nélkül.

A jogi oktatás vállalat-, illetőleg szövetkezetcentrikus, szigorúan ragaszkodik a karok általános oktatási követelményeihez és

ebből a szempontból nem kismértékben segiti a hallgatók szemléleté- «

nek formálását, és mind leendő vezetők, a hallgatók a jogi oktatást nézetünk szerint személyes ügyüknek is tekintik.

Az összes karokon az oktatás alapjául egységes mezőgazdasági jogi tankönyv szolgál. Annak tagozódása és szerkezeti felépitése lehetővé teszi, hogy a hallgatók számára az eltérő óraszámú jogi oktatás tananyagát abból világosan megjelöljék. A Gépészmérnöki Karon ugyanis 39, az Állattenyésztési Szakon 55. a Növénytermesztő Szakon 53, a Növényvédelmi Szakon 66, az Üzemszervezési Szakon pedig 103 órában oktatják az anyagot.

A jogi oktatásban különböző speciálkollégiumokkal is igyekeznek elősegiteni a hallgatók szemléletformálását, igy ebben a tanévben a Szövetkezetelmélet alapjai c. speciálkollégiummal hozzák közelebb a hallgatókhoz a szövetkezetét, mißt vállalati formát. Ennek főbb fejezetei: A Szövetkezet fogalma, tipusai, ágazatai, formái. A szövetkezet helye népgazdaságunkban. A szövetkezet és állam viszonya. A szövetuo