Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1969-1970
1969. december 19.
- 5 ~ 2./ A "Tenyésztés" témakörben. a. / Kidolgozták és nagyüzemben kipróbálták a törzsludak és utódaik egyedi jelölésére alkalmas jelzési rendszert. Egyszerű rendszert dolgoztak ki a naposlibák, valamint a kifejlett korú ludak csoportos jelölésére. b. / Megvizsgálták 9 fajta tojástermelöképességét. Legérdekesebb az a megállapitás, hogy a birtokunkban levő már szelektált, nagy májat termelő landesi fajta tojástermelése /átlag: 43.9/ nem maradt el a rajnaiétól /43.71 db/. A landesi jó tojástermelőképessége roppant fontos a májtermelő, ugyanakkor elfogadható szinü tollat is termelő hibridek előállításához. c. / 9 fajta vizsgálata alapján megállapitást nyert, hogy májtermelésre és májhibridek előállítására mindenekelőtt a landesi és a magyar fajták jöhetnek számításba. A babati kísérletekbe bevont, 144 db nemesitett landesi pl. átlagosan 72.88 dkg májat termelt. Jól szerepeltek a landesi x olasz utódok /42 db átlagos májnagysága 52.16 dkg/, különösen ha figyelembevesszük, hogy a keresztezett állatok közül a tojók teljesen, a gúnarak pedig csaknem teljesen fehérszinüek. /Az országos májtermelési átlag 1968-ban 19.6 dkg volt!/ Babatpusztai nemesitőtelepünkön már 400 db landesi és 400 db magyarfajtáju májtermelésre és májhibrid előállításra kiválóan alkalmas törzsluddal rendelkezünk. Továbbjavitásuk és elszaporitásuk folyamatban van. d. / Megkezdődött az első hushibrid tisztavonalak kitenyésztése. Az eddigi vizsgálatok szerint hushibrid előállításra elsősorban az olasz, a rajnai és a magyar fajták jöhetnek számításba. Nem fejeződött még be a pomerániai fajta vizsgálata. A munkát nehezítik a ■v . babatpusztai még mindig kezdetleges viszonyok és az uj nemesitőtelep hiánya. 1D
