Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1969-1970

1970. március 27.

- 3 ~ goknak /talajszemcsés anyagok, műanyagok, egyéb, a mezőgazda­ságban felhasználásra kerülő anyagok/ mechanikáját kifejleszti, ill. beépiti az előadásaiba. A Kari Tanács a Bizottság javaslata^alapján - a_ párt- és szak- szervezeti alapszervezetek egyetértésével - 19 ’’igen5*, 1 ''tar­tózkodás" és 2 "nem” szavazattal nyilvánított véleményt. dr.Sitkéi György tudományos főmunkatárs Nevezett 1931. február 13-án született Orosházán. Anyja neve: Szabó Erzsébet, szakképzettsége: oki. gépészmérnök, 1954. Tudományos fokozata: "műszaki tudományok doktora" 1964. Jelenlegi munkahelye: MTA. VI. Osztálya, tud. főmunkatárs 1958-tól. Nyelvismerete: orosz, német, angol. Az Egyetem elvégzése után a Sándorfalvi Gépállomáson főmérnök­ként dolgozott, innen került aspiranturára a Szovjetunióba, majd 1956-ban - azt megszakítva - a Műszaki Egyetemen folytat­ta, s itt fejezte be és nyert kandidátusi fokozatot. Az aspiran- tura elvégzése után az MTA. IV. Osztályának tudományos főmunka­társa lett. Pályázatában igen részletesen taglalja szakmai és tudományos munkásságát, mely a mezőgazdasági gépek vizsgálatára és a vizs­gálati módszerek kidolgozására terjed ki. Tevékenysége igen kiterjedt, irányításával több módszer, mérő­eszköz, mérőműszer és mérési metodika alakult ki. Tudományos értekezéseinek és egyéb publikációinak tárgya túl­nyomórészt traktorok és belsőégésű motork hőtechnikai kérdései. Igen kiterjedt vizsgálatokat végzett talajmechanika terén is. Ugyan­csak átfogo ismeretei vannak a mezőgazdasági anyagok mechanikája területén; vizsgálatokat végzett e tekintetben is. Többek között az ipari igények szabta szemestermények szilárdságában és össze­nyomhat óságukban. A kutatómunka mellett oktató tevékenységet is kifejtett. Munka­körének betöltése óta részt vesz az oktatómunkában. Először gya­korlatokat vezetett, majd később önálló tárgy előadója lett a "Traktorok elmélete" c. tárgynak. Igen részletesen foglalkozik pályázatában a jövőbeni terveivel. Kinevezése esetén az oktatómunka tekintetében különös súlyt ki- ván helyezni a Szilárdságtani kérdések oktatására, különös te­kintettel az anyagok alkalmazására. A kutatómunka terén elsősorban a kifáradási problémák és könnyű szerkezetek méretezési problémáira szeretne irányt venni. Tovább kiván foglalkozni a talaj és a mezőgazdasági anyagok mechanikájá­nak egyes aktuális problémájával.

Next

/
Thumbnails
Contents