Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1969-1970

1969. december 19.

Az élettani kísérletek értékelését nagymértékben zavarja a rendkívül heterogén ludállomány, ezért a Tiszasülyi Állami Gazdaságban olyan beltenyésztett homogén vonalakat állítottunk elő, amelyek jó májtermeléssel és hústermeléssel rendelkeznek, az összehasonlító vizsgálatok lebonyolításához. A tiszasülyi tájfajtából 4 vonalat szelektáltunk, amelyekből 10-10 egygunaras családot alakítottunk ki. Elvégeztük továbbá a magyar, a rajijai, az olasz és a landesi ludak összehasonlitó haematológiai és enzima- tológiai vizsgálatát. Tisztáztuk a kolin, a methionin és a szirepár szerepét a máj elzsirosodásának kivédésében.

%

Az MTA Állategészségügyi Intézete elvégezte a hazánkban előforduló libainfluenza törzsek begyűjtését és iriéntifikálását. Értékes adatokat szolgáltatott a szérummal való gyakorlati védekezés szempontjából döntő fontosságú antigén szerkezeti viszonyok megismerésére. Az évi vizsgálatok során igazoltan uj antigén variánst nem találtak, de az antigén szerkezet változatosságáról újabb adatokat szereztek.

Nem tudok egyetérteni a jelentés 8* oldalának b/ pontjával, amely megállapítja, hogy a pecsenyelud jövedelmezőségét nagymértékben befolyásolja a rossz állategészségügy. Ez a ketegórikus megállapítás nem tünteti fel ugyanis a rendkívül primitiv tartási módból /a fedém nélküli teljes szabadtartás/ származó elhullásokat /25-30 %/, a technológiai fegyelemnek a megsértését, az elemi állathigiéniai rendszabályok be nem tartását. A nagyüzemi ludtenyésztés szigorú technológiai fegyelmet követel meg /lásd Bábolnai Állami Gazdaság/, amely jelenleg még gazdaságainknak legnagyobb részében hiányzik.

b/ Az eddigi tudományos eredményeknél lényegesen nagyobb jelentőségű az az előrehaladás, amely országosan jelentkezik az Agrártudományi Egyetem kollektívájának hatására egyrészt a vágásra kerülő állatok végsulyának növekedésében, másrészt pedig a máj minőség javulásában. A rendszeres konzultáció, az eddigi eredmények gyors átvitele kedve-