Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1964-1965
1965. január 22.
?- 0 Az ideológiai továbbképzés, a termelőüzemekkel való kapcsolat e téren igen eredményesen nevelte oktatóinkat, de még mindig nem értük el a kivánt szintet. Az elkövetkezendő időszakban a továbbképzés .tekintetében az ideológiai képzést itt is jobban előtérbe kell helyezni, mert a nevelőmunka színvonalát csak igy tudjuk emelni. Ugyanígy emelni kell a pedagógiai képzés színvonalát is. A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karon az alábbi tanszékeket sorolhatjuk a termelési tanszékek kategóriájába: Traktorok-Automobilok, Üzemelési, Mezőgazdasági Gépek, Villamositási- Állattenyésztési Gépek, Mezőgazdasági Építészeti, Mezőgazdasági és a Gépek Javitása Tanszék. Kor szerinti megoszlás: 35 alatt: 2o 35-45-ig 35 45-55-ig 6 55 felett 3 Tanszékek oktatóinak végzettség szerinti megoszlása: Műszaki Egyetem: 21 Agrártud.Egyet. Gép.Kar: 3° Egyéb egyetem: 13 A tanszéki problémák másképpen merülnek fel ezeken a tanszékeken, mint a Mezőgazdaságtudományi Karon. Örvendetes a fejlődés a káderutánpótlásban; a végzettségi megoszlás javult a gépészmérnöki kariak javá^ ra. A műszaki ismeretek szintetizálásához alapként kevés biológiai megalapozottság szükséges. Itt elsődleges a matematikai, fizikai, mechanikai alapismeret. Nem nélkülözhetek a biológiai alapok sem, ezek azonban csak a termesztéstechnológiával együttesen kerülnek oktatásra. Ezt figye- lembevéve másképpen merül fel a közgazdasági szemlélet problémája is. A világnézeti és szakmai ismeretek egységének kérdése azonos. Ha ezen elvek összhangját vesszük alapul, akkor a kar egész káderfejlesztésében sok még a tennivaló. A felsorolt tanszékeket vizsgálva meg kell állapítani, hogy a továbbképzés fejlődése ellenére - sok még a tennivaló. A kádé rfe j les zt esi tervek elkészítése óta a feladatokat több tanszék módosította. Vannak, ahol a módosítások valóban a szakmai továbbképzést célozták, vannak azonban olyanok, amelyek egészen eltérően a nyelvtanulást vették elsődlegesnek oly annyira, hogy egyes oktatók a feladat elérése érdekében beiratkoztak az ELTE nyelvtagozatára is. Ez önmagában helyes, de csak az ideológiai és szakmai feladatok teljesítése mellett, vagy után. Legnagyobb hiányosság az, hogy a tervbe vett továbbképzésben egyes vezetők is le vannak maradva, mely nem hat serkentőleg a beosztottakra sem. Mivel a tervidőszak vége felé járunk, javaslom - reális alapokra helyezve - a tervek felülvizsgálását és olyan fontossági sorrend megállapítását az egyes továbbképzési feladatok között, hogy a hátralévő időszakban - a lehetőségeken belül - minél többet pótoljunk a lemaradásból. Különösen azokon a tanszékeken fontos ez, ahol a vezetők nem rendelkeznek tudományos fokozattal. Ezzel növeljük a kar és a tanszékek tekintélyét úgy a külső szervek felé, mint az egyetem többi oktatója előtt. TM. r?
