Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1963-1964

1964. március 21.

-izopropilamono szubszt-i tuensse L «-e • éljük ki a premetrymél, akkor a fitotocis hatás erősen s k.en. Az első vizsgáié t ered- menye arra utal. hogy a kukori árak a tűrőképessége a simazin- nál és az atrazinrál a c - klór az tsz ;' tuenshez kötött.

Sárgarépa- napraforgó és borsó kultúrákban kedvező csapadékviszonyok mellett az A 1114-es és a Merkazin szerek gyomirtása 2,3 kg adagolásban eredményesen használható. A kelés után 2-3 hét múlva saraboló kapálással kiegészítve biztosította a teljes gyommentességet; és 15-5o %-kai nagyobb terméseredményekre lehet számolni. A vetés előtt 25 nappal adagolt 2,3 kg/kh A 1114 és az évelő gyomok irtására végzett saraboló kapálás meg- elelőnek bizonyult a szója egész 'dőre /aló gyommentesítésére.

A KGST keretében végzett legelő gyom'rtési. kísérleteknél a Dikonirt alkalmazásával 5 kg k' Diko. egyszeri alkalmazásnál a tövises iglicnek #-ka k p.-ezt^i. a kétszeri ’alkalmazás után a gyomnövényeknek aupáí - . t v-a maradt meg* A kipusztult gyomok helyét a páisi ogla a el,

• őr'elada t.

Kukoricánál az 5 cm mélyen talajbapermetezett atrazin volt a legeredményesebb. A mélyebb permetezés esetén, valamint a felszínre permetezett nagyobb adag mellett is a vetés gyomosabb maradt. Az 5 cm mélyre történő permetezésnél a kukorica termésátlaga elérte és meghaladta a kontroll parcellák termését, A 3 kg/kh 5 cm mélyre történt atrazinos kezelés költsége alatta maradt a szokásos mechanikai növényápolásnak.

Tavaszi rozs termelési kísérleteknél megmutatkozott annak erősen járó jellege. Az időben történt tavaszi vetésű rozs kedvező időjárásnál meghaladta az őszi fajták termésátlagát.

Évelő rozsí’ajta előállítására folytatott kísérleteknél több jól évelő és jól sarjadzó változattal rendelkezünk, amelyek elszaooritáswra várnak.