Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1963-1964
1964. március 21.
Vn 9 2» 'Az öntözés hatására nő a felszíni vizek keletkezésének lehetősége, az öntözési időszakban a nem öntözött körülményekhez viszonyítva» Ha nagyobb záporeső.,. az öntözés után közvetlenül, vagy néhány napon belül hull le, vizének 5o-6o %-a is elfolyhat. A különböző növények alól eltérő mennyiségű lefolyás keletkezik, ami különösen a tömbösitésse1 kapcsolatban veendő figyelembe. 3. Árpa, napraforgó, borsó- és másodvetésü kölestarlón végeztek megfigyeléseket a vizképződés és a viz mozgásra vonatkozóan» Megállapították, hogy a különböző növények által boritott területen különböző mértékben, illetőleg különböző sebességű esők után, különböző időn bélül indul meg az elfo- lyás. » sz. főfeladat. 4. Adott körülmények között ott is indokolt lehet az öntözés, ahol a talajvíz szintje a felszíntől loo cm-ig emelkedett. A talaj nedvességtartalmának változásával megfigyelhető,hogy a búza junius elején és az érés időszakában használja ki legjobban a talaj vízkészletét. A felszínhez közel található nagy mésztartalom sülevényessé teszi a talajt, azért különösen indokolt az öntözése. 3. A szervetlen foszfát formák eloszlása és egymáshoz való aránya különböző és jellemző a genetikai talajtípusra. A meszes talajokon a Ca-főszfát szerepel uralkodóan. A szolonyecre a mozgékony vas magas volta jellemző, a podzolos talajokban a bezárt aluminium és vastartalom nagy. Az anyag frakciókban a talajhoz képest a Ca-foszfátok mennyisége kisebb, a mozgékony vas- és aluminium-foszfát mennyisége nagyobb és a bezárt aluminium- és vasfoszfát mennyisége ugyanakko,mint a talajban. Pné, 15
