Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1962-1963

1963. június 21.

- 3 Útviszonyok: A gazdaságot két fő vasútvonal a Budapest-Gödöllő- líiskolc és a Hatvan- Salgótarján-i vonal szeli át. Gazdasági kisvasút köti Össze az újmajori üzemrészt Selyp vasútállomással és cukorgyárral.

A gazdaság közúti és vasúti viszonyai Magyalos kivételével jók. A Buda- pes-Gödöllő-HátVán és Hatvan-Salgótarján müút a gazdaságon halad keresztül.

' Értékesitési viszonyok: Mivel a fogyasztó és feldolgozó centrumok közel vannak, a gazdaság értékesítési lehetőségei kedvezőek.

A gazdaság szomszédságában /szinte a területén/ fekszik a selypi és hatvani cukorgyár, valamint a hatvani konzervgyár. S gyárak szinte korlátlan mennyiségben dolgozzák fel a gazdaság ipari növényeit. Ugyanakkor a'cukorgyárak és konzervgyárak melléktermékeit /répaszelet, melasz, borsóhüvely stb./ takarmányozási célra tudja előnyösen értékesíteni a gazdaság.

A gazdaság előnyös útviszonyai lehetővé teszik a termelvények ex- . portra való szállítását. A gazdaság jelenleg közvetlenül 19 országba exportál élőállatokat, gyümölcsöt, zöldséget és vetőmagvakot.

Munka erővisz ony okA gazdaság munkaerő ellátottsága a jnunkacsúcsov kivételévei jó. Dolgozók létszáma 184-5 fő. Ebből fizikai 1617 fő, alkalmazott 228 fő. Egy fő átlagkeresete jelenleg havi 14-95 'Ft. Évi béralap felhasználás kereken 50 millió Ft.

Éghajlati adottságok: A gazdaság földrajzi fekvése következtében az ország legszárazabb, legtöbb napsütéshez jutó, legmelegebb nyaru, aszályra leginkább hajLamos éghajlati tájon terül el. A csapadék eloszlás rendkívül kedvezőtlen, julius, augusztus, szeptember hónapok igen- kevés csapadékot kapnak.

C-azdasáp; fejlesztése: Kidolgoztuk - az egyetem oktatóinak közreműködésével - a gazdaság fejlesztési tervét.

Á terv kidolgozása során a népgazdasági szükségletekből az egyetem előtt álló feladatokból, valamint az üzemi, természeti és közgazdasági adottságokból indultunk ki. A fejlesztési tervet illetékes szervek meg-