Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1962-1963
1962. október 26.
5 Az üzemi gyakorlatok folyamán, a félnapos termelőmunka után, a másik félnapot tanárok vezetésével nagyüzemben végzett tantárgyi gyakorlatokra forditjuk. Ezeket a tantárgyi gyakorlatokat azoknak a tanszékeknek az oktatói vezetik, amely tanszékek az adott évfolyam elméléti oktatását látják el. Bebizonyosodott, hogy eddigi módszerünk helyes, mert a tangazdaságban lefolytatott tantárgyi gyakorlatok a tananyag éleményszerü elsajátítását biztosítják, a tanultak szorosan kapcsolódnak az őzem termelési vonatkozásaihoz, a hallgatók előző félnapi üzemi- termelőmunkájához, de nem utolsó sorban oktatóink továbbfejlődését is szolgálják. A Mezőgazdasági Gépésznénöki Kar az elmúlt tanévben indította meg ujrendszerü üzemi gyakorlatát, melynek során a hallgatókat 7 hónapra vittük ki a tangazdaságba. Elképzelésünk szerint ezzel a rendszerrel biztosítható leginkább, hogy hallgatóink egy teljes mező- gazdasági idényen át ugyanabban az üzemben szerezzenek munka- és termelési tapasztalatokat. Ez a gyakorlat még folyik, de úgy látjuk, hogy - bár a gyakorlat értékelésére csak annak befejezése után, november 'végén kerül sor - elképzeléseink nem mindenben igazolódtak. Ebben az évben a II. éves hallgatókat küldtük ki ilyen gyakorlatra. A hallgatók a szerzett tapasztalatokat a felsőbb évfolyamokon jól fogják tudni hasznositani, viszont a felsőbb évfolyamokon oktatott szaktárgyak vonatkozásait ezen rendszer fenntartása esetén, már nem fogjuk tudni a gyakorlatban, termelőmunka során demonstrálni. Előttünk álló feladat, hogy a két kar gyakorlati oktatásában szerzett tapasztalatokat összevessük, levonjuk a következtetéseket és a legmegfelelőbbnek mutatkozó módszereket alkalmazzuk a folyó tanév tavaszától kezdődő üzemi gyakorlatokon. Eddigi tapasztalataink azonban már feltétlenül azt követelik meg, hogy az alsóbb évfolyamok munka- és technikai minimum gyakorlatait jól felszerelt tangazdaságunkban, részben üzemi termelőmunka, részben üzemi- tantárgyi gyakorlatok formájában szervezzük meg. A felsőbb évfolyamok üzemi gyakorlatait pedig, a látókör és az ország különböző vidékei adottságainak és termelési feladatainak megismerése érdekében, olyan kijelölt nagyüzemekben kell léfolytatni, ahol hallgatóink elméletileg és gyakorlati szempontból jól felkészült vezetők mellett dolgozhatnak és sajátíthatják el az alsó- és középfokú munkaszervezés és i- rányitás ismereteit. A feltételeknek megfelelő nagyüzemekbe hallgatóinkat kb. 15 fős csoportokban küldenénk, egy-egy oktató felügyeletével, aki ellenőrző és felügyelő munkája mellett idejének egy-részét az üzem termelési problémáinak megismerésére és ezen keresztül saját ismereteinek gyarapítására fordíthatná* A gyakorlati oktatás megjavításának egyik kulcskérdése, hogy fokozzuk a gondoskodást tangazdaságainkról. Ül kell érnünk, hogy tangazdaságaink az egyetem szerves részévé válljanak. Jelentőségük az oktatásban már eddig is nagy volt, de a jövőben fokozottan növekszik. A termeléssel kapcsolatos oktatómunkára még távolról sem kihasznált lehetőségeket kinálnak. El kell érnünk, hogy tangazdaságaink valóságos "klinikáinkká", laboratóriumunkká és tanműhelyeinkké váljanak, melyekért az egyetem minden oktatója komoly felelősséggel tartozik. Az eddiginél sokkal szorosabbá kell tenni az egyetem minden tanszéke és a tangazdaságok közötti kapcsolatot. Ny.E. u
