Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. február 19.
* J Talajtani Tanszék. A tanszéken két nagy téma-osoport kutatása folyt, ezek a következőké !•/ A szikes talajok genetikájának és agronomic1 i tulajdonságainak tanulmá_nyozasa. 2 77 Fontosabb hazai talajtipuso'k talajtani es..agronómia! j ellemzése. ' -----.............- - A vizsgálatok során a tanszék kollektívája a hajduszoboszlói öntözéses Üzemegység szikesedési viszonyait vizsgálta, továbbá a szikes talajok degradáolójára a debreceni loszhát mezőségi, : Gödöllő környéke, valamint más területek talajait tanulmányozta, értékes adatokat gyűjtöttek a foszfát adszorpcióval kancsolatban, vizsgálták a különféle talajok különféle humin-savalt és különböző talajokon a foszfor műtrágyák hatékonyságát, a talajok oldható sótartalmát, és a szikesedést. Mikrobiológiai Tanszék. A Streptomycesek genetikája /MTA. V. Osztálya által támogatótttéma/, á tart s heterokaryozis lehetséges, melyből a partner 3 %-ban izolálható, ez meglepő mutációkat eredményezett. Megállapítást nyert, hogy a heterokaryozis a fajok között megy végbe, steryl utódok jönnek létre. A tanszék vizsgálta a herbicid anyagok hatását a növényi kórokozó gombákra. Megállapitás t nyert/'hogy a talajban íév őmikroszkónikus gombákat a gyakorlatban használt permetlevek nem károsítják. Géptan! Tanszék. A tanszék a kukorica termesztés komplex gépesítésével foglalkozik 1958-ban a HSZV-6." Veto gépe el végzett kísérleteket, melynek eredményeképpen a gép 0 szériájának elkészítését javasolta. Növénykórtanl Tanszék. A burgonya leromlásának és hervadásos betegségeinek magyar or szag i_prqb'1. ‘ mái' cimü téma kereten belül "megállapítást nyert, hogy aszályos időben a gumórész vékony csirás, vagyis leromlik. Ez a leromlás a kedvezőtlen ökológiai tényezőknek tudható be. Ezenfelül foglalkozott a tanszék a rizs barnulásos betegségének tüneti alapon történő szétválasztásával. Földmüveléstani jésjnö vénytermeszté st an i _Tanszék. _ A tanszék főtémája: Egy-éves és évelő takarmánynövények termésnövelése, a kukorica agrotechnikájának gépesítése, növénytérmesztés i prob lómáinak tanulmányozása', a meglevő gének okszerű hasznosítása és továbbfejlesztése A téma megoldásával kapcsolatos 1958. évi eredmények: A gödöllői ikersoros kukoricatermesztési módszert 1958-ban több mint tizezer^holdon alkalmazták. Mindenütt jó eredményt adott, eh ol az alkalmazásának szabályait lelkiismeretesen betartották. Általában lo-15, sőt 2o %-os terméstöbblet mellett az ápolási költsége 3o-5o %-kal kisebb, mint az egyéb- módszerekkel termesztett kukoricáké, 1958-ban az 1957 évi gödöllői iker soros kukorica elővetemény után a búza 15-25 % terméstöbbletet adott.^A gödöllői ikersoros kukoricatermesztés igen hasznosnak Ígérkezik a siló- kukorica térmesztésben is. A tejes és viaszérésű csövektől megfosztó*--'- 3 - .
