Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. január 22.
- 3 Ha azt akarjuk, hogy változás következzék be, akkor az Agrártudományi Egyetem beiskolázását nem lehet kalap alatt végezni, a beiskolázás _ érdekében az érdekeli felső szervek legteljesebb segitságe és összefogása szükséges, szinte országos mozgalmat kell annak érdekében szervezni, hogy a legjobbak kerüljenek ide, nemcsak elméleti képzettség' tekintetében, hanem olyanok, akik a mezőgazdaságból jöttek és kedvük, gyakorlati érzékük is van ehhez a pályához. Lázár Vilmos: Nem tartozik teljesen ehhez a tárgyhoz, de Birkás elvtirs felszólalásához kapcsolódva szeretne egy ötletet felvetni. Helyes az ai véleménye, hogy a következő időben a termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladásával sokkal nagyobb követelményeket állit az Egyetem elé, nemcsak minőségileg, hanem mennyiségileg'is. Helyes, hogy egy bizonyos tapasztalat után menjenek a végzett hallgatók szövetkezetekbe, miután állami vagy kisérleti gazdaságokban gyakorlati időt töltöttek. Azonban ez az ut egy kicsit hosszú, és a mi igényeinket nem elé- giti ki. Az Egyetemen sok mindent megtanulnak a hallgatók, de nem tanulnak meg az emberékkel bánni. Az életbe kikerülve sok nehézséggel küzködnek, mert nincsen élettapasztalatuk. Ezek a kérdések gyakorlaton nem kerülnek sóóba. Felmerül az a gondolat, hogy az utolsóéves hallgatóknak nem lehetne-e tapasztalt emberek által rövid tanfolyamot tartani, amely az emberekkel való bánásmód egyes fogásait ismerteti. Erre persze nincs recept, de bizonyos fogások, szempontok vannak és tapasztalt emberek el tudják mondani a végzős hallgatóknak, hogyan is lehet a kinti életben az emberekkel együttműködni. Ez egy nyers gondolat, kéri az állásfoglalást. Szekeres László: Az előgyakorlat kérdésével egyetért, de csak abban az esetben, ha minden egyetemen bevezetik. A mi egyetemünkön elég nehéz a szelekció, és ha kötelezővé tennénk még csak taszitó erő lenne. A kormányzat ezt általánosan tegye ±KfeElisxÉ kötelezővé, de fontosabbnak tartja, hogy egy komoly gyakorlati idő - talán még egy év is - inkább a III.év végén legyen. Egy Agráregyetemet végzett hallgatónak nem kell tudni kapálni, de mérnöki gyakorlati ismereteket elsajátita- ni, arra szüksége van, diplomáját csak akkor kaphassa meg, ha ezt a mérnöki gyakorlatot teljesitette. Ez is egy nyers gondolat, de legfőképpen ezt kell elsajátitani, amit egy mezőgazdasági mérnöknek üzemvezetés közben feltétlenül szükséges. Ehhez hosszabb idő kell, hogy valamennyi évszakban vegyenek részt a hallgatók, akkor, amikor . már a szakma egy bizonyos nagyobb rászánsk részét ismerik. Persze ez a 4 éves tanulmányi időben nem lehetséges. Bálint And or: Lá z .r elvtirs felvetésére elmondja, hogy bizonyos irányelvek szerepeltek a korábbi ^években arra vonatkozóan, hogy gyakorlati szakembereket hívjunk meg előadásokat tartani tapasztalataikról. Ezt pár évvel ezelőtt abbahagytuk, pedig felelevenitése jó lenne. Az előgya- korlatok kérdéséről az a véleménye, hogy ha a középiskolákban a politechnikai oktatás keretében megvalósítják a szakmai kérdést est a gyakorlati formát 2-3 év múlva leveszik a napirendről. Szekeres elvtárs javaslatával, hogy a hallgatók bizonyos elméleti tanulmányok után vegyenek részt- hosszabb^idejü - 4-5 hónapos - gyakorlaton, igen helyesnek tartja, egyetért. A Timirjazev akadémián az a gyakorlat alakult ki, hogy kicsit összehúzták az elméleti félévüket és a II. évfolyam végén vesznek részt 5 hónapos gyakorlaton a Hallgatók, az slőgyükorlatos rendszoá a SZu-ben nem valósították meg. A gyakorlati képzés szempontjából sokkal többet jelent az Egyetem oktatása közé beiktatott üzemi gyakorlati, mint az előgyakorlat.
