Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. január 22.
Egyetemi tanácsülés gyorsírói feljegyzése. /1959. jan. 22./ Plórisné Gárdos László: Hetesi gyakorlatok megtartását a Hajdúszoboszlói Tangazda- sagbar: gazdaságossági szempontból nem javasolja. Hetenként kb io-12 hallgatót kellene odaszállítani, ami évente kb 3o.ooo forint utazási Költséget jelent. Miután a hallgató egy hét alatt úgy sem tudja az egész gazdaságot áttekinteni, meggondolandó, hogy ez a költségkihatás arányban van-e a gyakorlat eredményességével. Közelebbi megoldásként javasolja az Iíkamojori Kisérleti Gazdaságban tartani a hetesi gyakorlatot. Tarthatatlan, ami az utóbbi években a tangazdaságok felszereléssel való ellátásában történt. Igaz, hogy a gödöllői Tangazdaság üzemi »Edd adottságai nem a legjobbak, de mégis lehetetlen állapot, hogy termeléstechnikai vonalon semmiféle felújítást nem kap. A hajduszo- boszlói tangazdaságban megkezdődött egy modern nagyüzemi gazdaság alapjainak lerakása, de lényegében ott is megrekedt a dolog. Kéri a Főigazgatóságot, hogy a három tangazdaság korszerű felszerelésére - az oktatási igényeket is figyelembevéve - nagyobb figyelmet szenteljen. Bálint Andor: A Timirjazev Akadémia most kapott tancélokra egy átszervezett gépállomást. Igaz, hogy ott egészen más a helyzet, de azért nálunk sem lenne megoldhatatlan a Gépészmérnöki Kar részére egy gépállomás biztosítása. Heckenast József: Sok hozzászólásból az csendült ki, hogy a jelenlegi gya- korlati rendszert visszalépésnek tartják a régihez képest. Ezzel - nem tud egyetérteni. Igaz, hogy .a múltban időben többet tudtunk fordítani gyakorlati oktatási célokra, de az oktatás minősége sokkal gyengébb volt. A régi tanácsüléseken általános vita tárgya volt a hall gatók költséges szállítása a tivoli gyakorlati helyekre. A helyben megoldott gyakorlatok mégis csak beváltották a hozzáfűzött reményeket. Különösen, ha figyelembe veszzük, hogy a jelenlegi gyakorlati rendszer még nem ért meg egy körforgást,' igy nem nyújt teljes értékű tárgyalási alapot. A Gépészmérnöki Kar gyakorlati képzésével kapcsolatban elmondja, hogy a közelmúltban helyszíni szemlét tartottak a laboratóriumok és tanmühe lyek helyzetének megvizsgálására. Megállapítható, hogy a felszerelés általában megfelel a korszerű oktatás követelményeinek, a műszere’: és gépek igen nagy vagyont képező mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre, de ahogyan el vannak helyezve, az bizony eléggé elképesztő. A jelenlegit anmühely évekkel ezelőtt létesült, amikor nagyon tágas helyiség volt, ma már azonban nem igen lehet a gépek között mozogni és szinte elképzelhetetlen a megfelelő szemléltetés, bemutatás. A Szovjetunió oktatási reformtervezetéből elsőrendű tanulságként azt szűrhetnénk le, hogy jó volna, ha a Kor minél gyorsabban kijöhetne Gödöllőre és a gödöllői gépállomást tangépállomásként birtokába vehetné. Erről a kérdésről egyetemi szinten most készül tervezet, később minisztériumi szinten is megtárgyalásra kerül. A Gépészmérnöki Karon nincsn egyetlen oktató sem, oki ezt ellenezné, sőt a gyakorlati oktatás eredményesebbé tétele szempontjából sürgősen megvalósitandónak tartják. Az előgyakorlattal kapcsolatban az a véleménye, hogyha a kormányzat ezt kötelezővé teszi, nagyban me Havitja a mezőgazdasági felsőoktatási intézetek beiskolázásának sikerét. De már ma érdemes volna megvizsgálni, hogy az ilyen előgyakorlattal felvett hallgatók hogyan viselkednek az évfb lysmokon. Meg van róla győződve, hogy igen jó hatással vannak hallgatótársaikra.
