Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959

1959. április 16.

Gállné

o

Gyorsírói feljegyzés az 1959. április 16»-i Egyetemi Tanácsülésről.

Hegedűs rektori hivatal vezető: felolvassa a tsz-ek szervezésében és

támogatásában végzett eddigi munka tapasztalatait és a további feladatokat tartalmazó összefoglalást. Ez az összefoglalás a múltkori tanácsülésen elhangzottak alapján készült.

Kiss rektorhelyettes: Ezt csak tájékoztatónak szánta azok felé, akik a múltkori tanácsülésen nem voltak jelen, ez az anyag vita tárgyát nem képezi.

Kéri Várad! és Bálint dékán elvtársakat, amennyiben a P. napirendi pont Írásos anyagához még hozzáfűzni valójuk lenne, úgy azt a hozzászólások előtt tegyék meg. Mivel sem Várad!, sem Bálint elvtáns észrevételt nem tett, igy felkéri a tanács tagjait hozzászólásaikat tegyék meg.

Vágsellyei egyet.tanár: Egyetért a jelentéssel, csupán a koordinálás szükségességét kívánja kiemelni. Az oktatási kapacitás igynagyobb segítséget nyújtana. Nagyon meg kell nézni, hogy'helyileg mit vállalunk. Ha tovább akarjuk, azokat a községeket segíteni, ahol az agi- tációs munkát végeztük, a szervezésre nagyon kevés időnk jut. Inkább a területhez közel eső községekben véhezzünk szervezési munkát, mert a távolabbi területre való utazás igen sok időveszteséggel és költséggel jár. Olyan területfelosztást kell csinálni, amely költségcsökkentést is jelent.

Baintner egyet,tanár: Mivel a tsz-megerősitése a probléma, másképpen

kell hozzálátni a dolgokhoz, A múltban az volt a cél, hogy'egy-egy községben jain^e tsz-t szervezzünk, ma pedig arra törekszünk, hogyfc**“^ tsz-községeink legyenek, tehát a szervezés lényegesen egészségesebb irányban halad. Arra törekszünk, hogy a járásokban állandó nagyüzemi jellegű gazdálkodás follyon. Most van egy állandó területünk, amire tervet készithetünk, viszont a tervkészítéshez nincs meg a kellő tapasztalatunk. A nagyüzemi módszer két lehetőleg bizonyos átmenettel kell bevezetni ás a mi viszonyainkra megfelelő direktívákat kell kialakítani, ami eddig nem volt. Példakép hozza fel az istállóéoités kérdését. Erre még senkinek konkrét javaslata nincs, ennek ellenére mégis az építkezés folyik, a későbbiek során ez nem fog megfelelni, akkor az esetleges későbbi átalakítás költséges lesz. A azénaszárI- tás körül is hasonló problémák vannak. Sok helyen ezt a műveletet gépesítették, de hogy a mi viszonyaink között mely módszer fog a legjobban beválni,még nem tudjuk. Az Egyefemünknek arra kell törekedni, hogy a gyakorlat számára direktívákat adjunk.

Kiss rektorhelyettes: A javaslatok között szerepelnek olyan feljegyzések, melyek a tervezett munkának a módjait is körvonalazzák, jó volna, ha ezzel kapcsolatban szólnának az elvtársak hozzá.

Baskay dékán-helyettes: A maga részéről ehhe? a kérdéshez úgy szól, mint aki a járási szervezőmunkában résztvett. így a gödöllői járás területén ténylegesen ismeri a helyi szükségleteket. Vágsellyei elvtárssal teljes mértékben egyetért a területfelosztást illetően. Azontes ban szükségesnek tartja, hogy Veszprém megyének és egyéb területeknek időnként segítséget adjunk.

Baintner prof. által felvetett istállókérdéssel és szénaszáritással kapcsolatban megjegyzi, valóban ez mindkettő nyitott kérdés. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy az Egyetem ne fogja meg a dolog végét a járásban alakult tsz-községekben, a nagyüzemi munka kialakiP