Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959-1960

1960. június 9.

A Gépészmérnöki Karon a VNB rendezésében i960 május 4-én az oktatási reformról, és módszertani kérdésekről vitatkoztak Váradi János dékán elvtárs vezetésével. A legnagyobb érdeklődésre tartott számot a hallgatók között a világnézeti témák között a kommunizmus távlatainak kérdése, a vallás, és az erkölcs kérdései. A természettudományok világn&ti problé.iái kevésbbé vonzották a hallgatókat. A művészetek, kü­lönösen a magyar és a világirodalom alkotásai iránti érdeklődés örvendetesen megnőtt, ami a hallgatók sokoldalú érdeklődésére mutat. Sikerült propagandát kifejteni a klasszikus zene hallga­tása mellett /zeneest sorozat/ és ráirínyitani a figyelmet fon­tos klasszikus és modern irodalmi alkotások olvasásira. E mellett nem tagadható a modern bestseller irodalom ir inti érdeklődés sem. A hallgatók kapkodtak pl. Sagan Jóreggelt Bubánat c. könyvén, ezzel szemben az uj magyar irodalom müvei iránt kisebb az érdek­lődés. Mindkét karon figyelmen kivül maradt ez évben az esztétikai ne­velés és a kulturális magatartással kapcsolatos oktató-nevelő munka. Ugyancsak megcsappant a második félévben mindkét karon a hallgatókkal való egyéni foglalkozásra fordított idő is. Módszertani kérdésként merült fel és vitára adott okot az a kér­dés, hogy az ideológiai jellegű szemináriumok mennyiben legyenek anyagvisszakárdezők, és mennyiben világnézeti meggyőző jellegűek, A vitában az az álláspont alakult ki, hogy minden erőt ás eszközt latba kell vetni a szemináriumok vonzóvá, és érdekessé tételére, elő kell segiteni a világnézeti viták kibontakozását, de ugyan­akkor súlyt kell vetni arra, hogy a lehetőséget ne használhassák ki lelkiismeretlen hallgatók arra, hogy a szeminárium figyelmét a fő kérdésekről elvonják, a szeminárium fő célja az előadáson meghallgatott anyag elmélyítése, gyakorlása és visszaadása. Bevált gyakorlattá lett a szemináriumokon kiselőadások tartása a világnézeti ideológiai kérdésekről. A hallgatók beszámolnak előre kiadott és elolvasott politikai és ideológiai könyvekről, felolvasnak az anyaggal kapcsolatos szép- irodalmi müvekből, sajtószemelvényeket és cikkeket ismertetnek. Bevált módszer az, hogy a szeminárium anyagából e ;y kérdés vitá­ját a legképzettebb hallgató vezeti le, természetesen az oktató jelenlétében. A hallgatók marxista-leninista világnézetének kialakitásábun leg­inkább visszahúzó tényezőként kell említenünk, még jelenleg is a nacionalizmus és a vallásos nézeteket, a materialista szellemben tanitott természettudományi tárgyak most már sok oldalról veszik ostrom ala a hallgatók tudatat és otthonról hozott idealista szemléletét. Sajnos azonban még mindig nem bontakozott ki eléggé az annyira szükséges komplex, összehangolt ráhatás a szaktanszé­kek és a marxista tanszék együttes munkájaként. Erre történt számos kezdeményezés, de alaposabban kellene előkészíteni a kö­zös ráhatás módozatait. A marxista tanszékek oktatóinak szüksé­ge van az alapozó tárgyak konkrét anyagára és tanitási módsze­reivel való megismerkedésreA nacionalizmus leküzdésére a népi- 4 -

Next

/
Thumbnails
Contents