Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959

1958. szeptember 25.

- 8 alapvető tudományos kérdéseit, mert ez magajután vonja oktatózet kiformáláséra irányúgép *** tő C«HJ

ló törekvéseket^ Oktatóink (legnagyobb része loyálisan viseltetik a népi hatalommal szemben, az a tény

világnézetünket még nem teljesen tették teljes számban ma.ukévá

eU*LJ

nagyrészt a mi hibánk, elsősorban az ellenforradalmi/Tetőkben elkövetett hibákból ered.Természetszerűleg az ingadozást fel kell számolnunk. Arra kell gondolnunk,hogy az értelmiségnek és különösen az egyetemi oktatóknak a befolyása rendkivül nagy és a katedráiról vagy a katedrán kivül elhangzott kijelentések sokkal nagyobb hatást gyakorolnak az ifjúságra mintha ugyanilyen kijelentések nem tekintélyes professzorok vagy egyetemi oktatók, hanem más foglalkozású embertek szájából hangzanának el. Politikai nevelőmunkánknak tehát az egyetemen belül legalább olyan mértékben kell az oktatóink felé irányulni^, mint amilyen mértékben az a hallgatóink felé irányul. Jelenleg abban a nehéz helyzetben vagyunk, hogy a magyar pedagógusok jelentékeny része még nem marxista, de marxista szellemben kell nevelnie. Tudjuk,hogy állampolgári kötelességének a magyar pedagógus társadalom eleget kivan tenni, azonban ez teljes sikerű csak akkor lehet, ha a pedagógus társadalom maga is meggyőződik arról és hisz abban amit tani t illetve amire a nevelőmunkája irányul.

Sokan hangoztatják - ha nem is nyiltan - hogyxi minden társadalomban a vezetcszerep az értelmiségé és különösen áll ez a jelenlegi értelmiségre, mert átléptük az atomkorszak küszöbét és a technikai forradalom korszakában az értelmiségi munkának döntő szerepe van. Kern óhajtom az értelmiségi munka jelentőségét lebecsülni vagy7 ezen vitatkozni, azonban egyről nem szabad megnevelőmunkájukban a szocialistafoilágné