Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1958. december 18.
5 kb. azon a fokon, ahogy Berend elvtárs felvetette. A kollégium nem csupán lakóhely, hanem egy olyan szervezet kell, hogy legyen, amelyik neveli, formálja, a lakitja az embereket és ez a lényeges különbsége az internétusokkal szemben. A kollégium feladatait ilyen irányban kell bőviteni. Át kell nézni, hogy megfelelő lesz-e a Berend elvtárs által elmondott szöveg és az esetleg szükséges javitésokkal bevenni. Ehhez kapcsolódik a 2. észrevétel, hogy a koll. élet bizonyos jó amelyeket minden további nélkül bátran lehetne a mostaninál alkalmazni. Pl. hogy a kollégium szervezete nem csupán a kollégium közgyűléséből áll, hanem azon belül is kisebb kollektívákból,/pl. a szobakollektivák,/ itt is gondolni kellene arra, hogya kollégiumon belül kisebb kollektívára nagyobb súlyt helyeznek. A diákoknak lehetőséget kellene adni a kulturtevékenységre bizottság szerűen. De például maguk a diákok kritikusai legyenek a gondnok munkájának, erre is a koll. tagjaiból bizottságot kellene létrehozni. Az önteékenységet a diákoknak kellene keresztülvinni. A következő: nagyon jól bevált a régi kollégiumoknál a pártfogó testület, amelynek az volt a lényege, hogy tekintélyes embereket a kollégium pártfogó testületébe meghivtak. Ez a testület időközönként isszeül, beszélget a hallgatókkal és a lehetőséget is megadja arra, hogy különböző problémák elintézésére megfelelő helyen lévő emberekhez fordulhassanak. Kevés utalás van ebben a szabályzatban a kollégium belső életére. Nem elegendő csak a szervezeti felépítésről beszélni, nem elég a fegyelemről és arról, hogy ki lehet a tagja és kit kell kizárni a kollégiumból, hanem magával a belső élettel is kellene foglalkozni. Berend elvtárs is utal rá, hogy a kollégiumban élő diákok látóköre szélesülését kell elősegíteni. Ez úgy lehetséges, ha a kollégium lehetőséget biztosítja a tagjai számára. Arra gondolhogy pl. esti inkátokat tartanak, amikor egy neves irót hiv meg a kollégium, hogy beszéljen valamilyen aktuális kérdésre} vagy u^ioypan megjelent könyv, színdarab kerüljön értékelésre. Olyan irányban szelesiteni az érdeklődési körét a kollégistáknak, amivel az egyetemi életen belül nem kerülnek kapcsolatba. Ezt a szabályzatnak érinteni kellene, ^ehetőséget kellene biztosítani a szakmai ismeretek bővítésére. Egy-egy kiemelkedő g yakorlati embernek, vagy tudományos dolgozónak a meghívása is sikeres lenne ilyen szempontból, eszmecserére, de számos lehetősége van annak, hogy a kollégiumi élet kb kedvezően kibontakozhasson. V Még annyit mond Keserű elvtárs, hogy egyetért azzal a megjegyzéssel, horj a tanárok szerepe inkább felügyeleti jellegű, mintsem irányitó, igazgatási jellegű legyen. Erre valóban nem kell irányt venni, irányítsák maguk a hallgatók a tanár csak felügyeljen és a szükséges kiigazítást tegye meg. Lényeges, hogy a kollégium egyben jelentsen valami kiemelkedést az egyetemi hallgatók köréből, tehát külön érdem legyen ha valaki kollégista lehet. Ha valaki hibát követ el, ki lehessen zárni. Ez fontos és ha nem ügyelnek eléggé, akkor a kollégium csak diákszálló lesz. Vágselljfcei xstván / Gállné irta./ Szekeres László:Konkretizálni kellene a kollégiumi Taná: s és a kollégiumi közgyűlés hatáskörét. Kisebb dolgokat pl. ha egy hallgató lerontja a tanulmányi ká átlagát, azt intézze el a közgyűlés, de van egyetemi fegyelmi hatáskörbe ütköző vétség, amiről a rektornak kell felenie és egy ilyen szabály, ami nem egészen preciz, az elmossa a kérdések tisz■lázasának a lehetőségét. Javasolja, hogy a fegyelmi és különböző önkor. ft
