Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1958. december 18.
2 f % fl A nagy gyakorlat a hibridkukorioa vetőmag termesztésben is használja a GIK-módszert. Növényvédősze»k műtrágyával történő együttes hatása iegn szép eredményekről számolhat oe. Igen sok a feladat a külső kapcsolatok fejlesztése és elsősoroan rendezése, koordinálása tekintetében. Van egy pár olyan kapcsolat, amelyet nem ártana redukálni, sőt olyan is van, amelyet leghelyeseűb lesz megszüntetni. Az előzetes Jelentést ilyen formában volt bátor előadni. Kér esetleges kérdéseket, utána szive hozzászólást . Természetesen, ha már apró részletekig kidolgozhattuk a Jelentést, szélesebb körű megbeszélésre, vitára, illetve kritikára jelenthet alapot. Tény az, hogy anélkül, hogy egy-egy esetet a- helyszinen az érdekeltekkel előzetesen részletesen megbeszélnénk a munkánk nem lehet teljes. Ilyen jellegű munkára egyes munkatársainknak a kiokta ása, illetve beállítása most van folyamatban. Keresztes: ügy látja» figyelembevéve az egyetemi feladtokat - hogy számszerint nem kellene a kapcsolatot növelni, inkább a tartalmát értékelni, tartalmilag mélyíteni.a továbbiakban. Meg kellene nézni azt a részt, nem volna-e jobb inkább az Á-G-al fennálló kapcsolatok számát valamelyest csökkenteni és a termelőszövetkezetekkel növelni. Nagyüzemeink között a t«z-ek gyengébbek és mindig talán oda kellene adni, ahol a legnagyobb a szükség rá. -Nagyobb mértékben a hallgatók is a tsz-k felé mennek egy átmeneti gyakorlat után. “zeket a szempontokat figyelembevéve a tsz-eket kell inkább segiteni. Arra is gondol, hogy a 2o legeltetési bizottság, bár megvannak velük a fontos feladataink, onnan a jó szakembereket inkább a szövetkezeti formák felé irányítani. Baskay elvtárs foglalkozott a legeltetési problémákkal, arra kéri, hogy a legeltetési bizottság legfőbb érdekes tapasztalatait, ami a továbbfejlesztésre alkalmas lenne, legyen szives összeállítani. £o legeltetési bizottságnál biztos merültek fel problémák, melyek megoldása továbbfejlesztés szempontjából fontos. Baskay: Keresztes miniszterhelyettes elvtárs által felvetett problémákkal kapcsolatban előzetes tájékoztatásként annyit jegyez meg, hogy a 2o legeltetési bizottsággal meglévő kapcsolat azt szolgálja, hogy a legelőket 1-2 éven belül az kollektivizálás során jó állapotba tudjuk átadni, ^rről, ha alkalma lesz egy Tanácsülés keretében röviden beszámol. a legszorosabban együttműködnek az FM takarmánygazdálkodási osztályával kooperálva. Már tudtunk eredményeket elérni és ha az Egyetemi Tanács kivánja, részleteseoben beszámol. A tsz-kel a kaposolat szélesítését Keresztes miniszterhelyettes elvtárs elgondolása szerint a haladó irodalom ismertetésén kerestül, viták, ankétok tartásával, melybe az igazgatóságot is bevonnák megoldhatnánk. így a tanárok is közelebb kerülnek a gyakorlathoz és jobban megismerik a tsz-problémakat KétoldáLu kezdeményezés a Minisztérium és az Egyetem részéről. így a rét-legelő problémán is sokat lehetne javitani. Baskay; bejelenti, hogy a Borsod-heves megyei A.G. lo legelőjét patronálják . Kar Mikecz: A Gépészmérnöki több Tanszéke végez a tsz-ekben olyan munkál mely az állattenyésztés gépeátését elősegiti. Az állattenyésztési kutatóintézettel közös munkában minden gépesitési munka a Tanszék kezébe fut össze szakmailag. Ezt a kapcsolatot azért látják hasznosnak, mert ez a tanszék részére kísérleti lehetőséget biztosit, ugyanakkor a tsz-ek és Á.G.-ok ezt eredményesen tudják előbbre vinni munkájukban. Úgy gondolja, hogy a tanszék munkája ebben az irányban helyes. Dr. Fekete Béla; _A kapcsolatot a Dékáni Hivatalon keresztül a végIZ
