Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1958. július 24.
3 Bálint; Páter elvtárs javaslatával kapcsolatban, hogy aspiránsok és doktori disszertációt készitől csak tanszéki munkát végezzenek, ezt nem tartaná helyesnek mereven kimondani. Berend elvtárs javaslatához hozzáfűzi, hogy nem volna helyes a kérdést túl - bonyolítani. Szekeres: Természetes az, hogy ki-ki a saját tudományát tartja non plus ultrának. A tudományszaknak a be feléfordulása a tanszékeken történik, tehát legalább a szomszédos szakterületeken kell szétnézni ezzel kapcsolatban. Úgy látja helyesnek, ha az FM. országos témával foglalkozik egy tanszék, f annak a vezetője tartsa a bizottsággal a kapcsolatot. Azért tartja ezt helyesnek, mert az az elvtárs, aki FM témakoiiektivában is dolgozik, az helyes itányba fogja terelni a tanszékek kisebb munkáit is. Páter: Bálint elvtárs félreértette előbbi felszólalását. Nem azt jelentette felszólalása, hogy ha egy aspiráns országos főtémával foglalkozik azt vessük el. Mikec: A gépészmérnöki karnál nem látja szükségesnek kollektíva felállítását, szerinte ott a kari tanács és a dékán ezt a funkciót el tudja látni. így a dolog bizonyos tulszervezését meg lehetne előzni. Szekeres: Nem ért egyet előtte szólóval, mivel a gépész kar tanszékei között is szükséges lenne szorosabb kapcsolat megteremtése. Kolbai: Molnár Béla elvtársnak megköszöni értékes közreműködését ebben a fontos munkában. Valamennyi tanácstagnak is köszönetét mond. Megemlíti, hogy örülne, ha senkinek sem volna az az érzése, hogy mi itt az egyetemen akár az egyik szélsőség, akár a másik szélsőség felé akarunk hajolni. Számításba vettük mindjárt az elején azt, hogy a kutatási munkánkkal a szocialista építésünk legértékesebb, legégetőbb, legfontosabb fajait kivánjuk előbbrevinni, illetve kivánjuk megoldani. Nem szabad elzárkóznunk még az egészen egyszerű gyakorlati problémáktól sem, de nem nélkülözhetjük azt a lehetőséget sem, hogy elvi perspektivikus tudományos problémákkal foglalkozhassunk. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy ez innen leválasztassék és a tudományos Akadémia privilégiumává tétessék. Természetesen itt is egészséges kooperációra kell törekednünk, azonban a népgazdaság vonatkozásában szilárd meggyőződésem, hogy az ilyen mesterséges nem is kerités, hanem áthatolhatatlan fal építése minden csak nem előnyös. Napirendre térhetünk afölött, hogy sem az egyik, sem a másik szélsőség, hanem az életdiktálta realitás legyen a célunk. Említették az egyes elvtársak a tanszékek melletti intézeteknek a problémáját. Bár nem tártaik ide, de elhibázott volna e fölött úgy napirendre térni, hogy ez a múlté. Nem, ez a jövöjé. Ez az egész világon általános és a Szovjetuniót tekinthetjük elsőnek ezen a területem, ahol tudományos
