Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1958. április 24.
Elmondja Gárdos elv társ, hogy ezek a készletek állandóan 1/4 évről 1/4 évre nőnek, tehát a jelenlegi rendszerben hiba van. Az elmúlt évhez képest 60 ezer forinttal nőtt a vegyszerkészlet értéke. Jelnlegi összértéke 2 millió forint. Úgy képzelik ezzel a gazdálkodást, hogy a vegyszert és gyógyszert központi raktárba gyűjtik és ennek szétosztásáról a tanszékek szükséglete szerint gondoskodnak, mert igy, hogy 15 laborja van az Egyetemnek a gazdálkodásban igen nagy pazarlás folyik helyenként. A fényképlaborban is ugyanez a helyzet, azzal a változtatással, hogy a feldolgozást központosítva végeznék. Minden tanszék olyan és annyi felvételt csinál, amennyi csak szükséges ezn oktatás zavartalan menetéhez de a kidolgozást központi fotólaborban központi készletből végezzék. Harmadik pontként a jegyzetkiadós és az egyetemi kiadmányok problémáját emliti Gárdős elvtárs. A jegyzetraktárban 25o fsr .. ezer . forint értékű jegyzet van használaton kivül. Az értékesítéséről az akadém^ákojj,továbbképző intézet tanfolyamain kellene gondoskodni. A másik, amit a Minisztérium felvetett, az egyetemi kiadmányok problémája. Jogosan merült fel az a kérdés, hogy lényegében a könyvtár kiadmányaira annyi összeg van, mint a kari kiadványokra. Keserű elvtárs javasolja, hogy a határozati javaslatot pontonként végigmenve tárgyalják meg. Pataki elvtárs kérdezi, hogy az egyes pontokat az egyes területek felelő- seivel megtárgyalták-e. Nehogy egy látványos takarékossági Mozgalmat rendezzünk. Tóth Mihály még a javaslati pontokat megelőzően elmondja , jó lett volna, ha Gárdos elvtárs a tanácsülésre egy kicsit bővebb jellemzést adott volna. Nincs meggyőződve arról, hogy ezk az összegek, olyanok, amelyek az elmúlt évi gazdálkodás alapján születtek. Az az érzése, hogy a takarékosság kérdése akár országosan, akár egyetemen belül nézzük a KéixxxxS költségvetés célszerű arányai és a keretek összegszerű felhasználása 2. / Az Egyetem egyes berendezéseinek okszerű, takarékos üzemeltetése. I 3. / Vagyonmegóvás és általában az anyagokkal való takarékoskodás kérdése. Ezek olyan kérdések, amelyek operativ intézkedésen túlmenően áll; ndó jellegű takarékossági tényezők. Akár mai, akár pedig távlati takarékosság szempontjából feltetődxk, hqgy a tervezés, a keretek felosztása, a jó ügyvitelnek alapvető feltételei az, hogy az Egyetemen dolgozók hozzáértő, áldozatos munkát végezzenek, megbecsüljék munkahelyüket, a munkahelyek vagyontággyait. A hibák n.yilt feltárása vezethet csak etéren orvoslóra. Hibaként emliti meg, hogy az Egyetemen nincsen célprémiumrendszer. Megemliti a szakmai képzés és továbbképzés kérdését. A jó munka végzéséhez elengedhetetlen, hogy a dolgozók továbbképezzék magukat. Társadalmi védelmi szervezet megszervezését javasolja, meg kellene valósítani az intézmény jellegének megfelelően. Nem szerepel a határozatok közöt tx az egyetemi lapnak a kérdése. Véleménye szerint talán túlságosan nagy luxus lenne egyetémi laphoz ragaszkodni. Javasolja, ho^y ez adott körülmények között lesokszorositáá/formájában jó—l enne-. Kiss Albert; Egyetemi lap felvetését helyesli momentán egy szerényebb megoldás keretén belül.
