Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1953-1954
1954. május 20.
•12** kát nem távolit jak el a gyakorlattól* Véleménye szerint az agré.rközgazda pontosat)!) meghatározás és nem kell félni ettől a kifejezéstől* Sípos dékán: A karok elnevezése tekintetében, az a véleménye, hogy az ag- rónéniái es az állattenyésztési kar jellegét a növényterm lés,illetve #az állattenyésztés adja, az agrárközgazdasági kar jellegét. pedig az agrárgazdaságtan. Az üzemxani stúdiumot mindenütt egyformán jól kell adni* A be töltendő á] '.ások tekintetében a főagronómusi munkakörre az agronómiái karon végzettek kell, hogy számot tartsanak, viszont a magasabb! munkakörre mindhárom kar végzettjei egyformán esélyesek lehetnek, Bálint rektorhe1/ e11es: A további szakosítás tekintetében nem tartja helye neV az egyeierü után1-különféle tanfolyamok elvégzését* Azt az utat tártéi helyesnek", amelyen elindultunk az öntözéses szakon* Egyébként elég távoli probléma még ez‘, mert a jó általános képzettségű szakember ma még mindenüt megállhat jav a helyét, még tejüzemben is kisebb gyakorlat megszerzése után* A külkereskedelem stb* nem kimondottan agrárközgazdászt várnak, hanem jó mezőgazdajági képzettségű szakembert. Az agrárközgazdasági kar profilját illetően az a véleménye, hogy a karon belül sincs egységes vélemény. Pl* helytelennek tartja azt, hogy mérlegképes könyvelőket is kiképezzenek. A közgazdasági és társadalmi munkakör,amit fíerend elvtárs említett nem termelés je legü tevékenység. Ez az elgondolás vezet arra a sok átfedésre, am a kar tantárgyainál mutatkozik. Viszont az egyes növények munkaszervezésér sehol sincs idő* Az agrárközgazdászoknak specialistáknak kell lenni az üze szervezésben, éppén úgy, mint az agronómusoknak a növénytermelésben. Az ag rárközgazdász a szerv zést általánosítja, de ehhez elsősorban a termelés technológiai ismereteire van szüksége és nem a túlzott társadalomtudományi ismeretekre. Az a veszély áll fenn jelenleg, hogy az agrárgazdaságtan, tér f azdaságtan, stb.sok fedés van, túlzott a politikai vonál és kevés a terme éstecbnika. Hogy ez a kar túlzottan közgazdasági jellegű en ek fis ideológiája még nem ráült el. A kar felállításakor a közgazdaság! egyetemmel való konkurálas kérdése is felmerült és ez bizonyos fo&ig még ma is mutatkozik. Az agrárközgad&sági kárán i3 az agronómuc képzés legyen az.« oktatás alapja. * Berend dékánt Nem tud egyetérteni azzal, hogy az üzemszervezést és a közgazdasági tárgyakat annyira depolitizáljak és termeléstechnikává degraöál- ják.Xét évi dekán*Aga alatt megfigyelhette^ hogy volt idő, amikor az üzemtan depolitizált tárgy volt és csak termel’»technikát adott, itrivcov elvtárs a termelési vissonyokból indul ki a termelőerők tervezése tekintetébe Úgy fogalmazta a kar profilját, hogy az agrárközgazdász elsősorban agronó- mus a többi 1 ár tisztán tantervi kérdés. Hogy a hallgatók irtóznak az üzem tői az viszont tisztán nevelési kérdés. Ha a kar lemond a politikai nevelő ről,illetve ennek kihangsulyozásáról, helytelen útra téved. Lőrinc főig.: Sok igazság van abban,amit Bálint elvtárs mondott. Veszélyes nek látsVtkis az, hogy az egyetemet végzettek, különösen az agrárközgazdász a termelést elejtik és a társadalomtudományra térnek át. A gyakorlat viszo az életet adja, vagyis termelni kell. Meg kell nézni, hogy az egyetemről kikerült agrárközgazdászok hol vannak most elhelyezve és milyen munkakört Ptí£nrek$3fr» A vita sor n jssgáliagtfcfcc a leglényegesebb kérdések felmerültek. A karok profiljának a kérdéseiről már re- óta folynkk a viták és igy nem a kari tanácsülésekre bíztuk először ezeknek a kérdéseknek a megvitatását. De más részről sürgős volt a dolog és ezért egyes-sen tanácsülés® elé vittük. Megállapodhatimk abban, bogy az Agrártudományi Ery temen agró- aorausokat a gép-s karon pedig mérnököket képezünk. A főiskolák mezőgazda- sági szakembereket képeznek. Az elnevezésben is megállapodhatunk: növény- termelő agronóraus, állattenyésztő agronómus, illetve mezőgazdasági gépész- r. rncV. Az egyes karok feladatainak részletezésére nem tér ki, ezeket"Lőrinc illetve Szak; 1 elvtársak által elmondottak szerint lehet me fogalmazni. A megfogalmazásban n*gyon leszükitani nem szükséges a karok feladatait, de a feladatok sorrendi felsorolását mérlegelni kell. A legnagyobb vita az agrárközgazdasági kar elnevezése körű: folyt és a vita mögött tartalmi tényeket ^állapíthatunk meg, ezért nem tartja formalizmusnak a lefolyt vitát. Az a véleménye, hogy az agrárközgazdasági kar is a termelés »vámára nevel
