Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1952-1953
1953. március 6.
termelés terén mutatkozott volna. Előadásában több kérdéssel szeretett volna foglalkozni, azonban a nem megfelelő körülmények /jéghideg terem fázó hallgatóság/ elsiettette vele az előadást és igy több kérdőéről nem tudott beszélni, tehát a téma többi részét nem tudta kihangsúlyozni ezért tért el annyira az előadási maga a megadott címtől, ő nem akarta csábítani a hallgatóságot a^nélkül, hogy eredményei lennének ezen a téren, mindössze az aktuális kérdésekről szeretett volna beszélni, azonban ezt ' az emlitett körülmények nagyrészt megakadályozták.-4Horn Arthur, Véleménye szerint kapcsolatuk a gyakorlattal nem rossz, a téves adatok ®xh?hxxkKsxxixíakxxKiaxisxiHráxsÖiáixxxixBBaxti: helytelen információból származtak. Az tény, hogy nem tudták, hogy az állami gazdaságokban a aa- lac ^elhullás! A ^kísérlet és gyakorlat között mindig vannak eltolódások és ez abból adódik, hogy a gyakorlatnak a feljegyzései nem eléggé pontosak. A kritika ráj«%onatkozó többi részét elfogadja és helyesnek tartja. Az Allattto^T&hszék meg van emlitve, hogy azért tudott bele kapcsolódni országos méretű kísérletekbe, mert tagjai kutató intézetekben is dolgoznak. Szeretné ezzel kapcsolatban az Egyetemi Tanács állásfoglalását kérni -ka-pe-eo-lajbfoan, hogy be^^kapcsolo'dh&tnak ka-e kutató intézeti kutatásokba tekintettel arra, hogy & kísérleti gazdaságok mai állapotban jobban felszereltek, mint a tangazdaságoklT’Ebben a kérdésben azért szükséges a döntés, mert kétfelé nem tudnak beállítani kísérleteket. Véleménye szerint ez Ki a tanács-ülés s^-erint eldöntendő elvi kérdés. Probocskai Endre. Véleménye szerint a kar egyetemi témáira vonatkozó kritika teljesen helytálló. Az első témát; kivéve mind többéves témákról van szó. Annak, hogy mélyebb kiértékelése a kutatók nem tudtak bele menni csupán totá időhiány az oka. Reméli, hogy a jövőben, miutánakutatók tudnak arról, hogy az Egyetemi tudományos konferenciák évenként megismétlődnek lesz idejük jobban felkészülni. ' Náluk a kutató intézetek létszámcsökkentése máskép jelentkezik. Az intézetek á^akarják adni témáikat az egyetemnek, mert a kutatók munkatársait leépítették. Kéri az egyeteAáptanács döntését arra vonatkÓAÜi^fhogy átvdsetHek-e témákat. Saját véleménye az, hogy az egyetemnek sincs erre embere. Keserű János Véleménye szerint a besóámoló nem elégséges, tieg-itéléoo--sgerin^ iiem kapunk képet arról, hogy milyen haszna,van ax mezőgazdaság előrelenditése szempontjából. fizt kellett volna értékelni, hogy mennyire feMnek meg a témák a gyakorlat szempontjából fontos kérdéseknek. Tehát nem adat feleletet arra vonatkozóan, hogy a gyakorlat szempontjából foglalkoztak e a kérdéssel a kutatók vagyMntx sem. Ilyen fontos kérdés pl. hogy milyen zootechnikai éa agrotechnikai módszerekkel lehet a termelékenység emelését elérni. Nem ért egyet a harmadik oldal 2. pontjával. Szerinte legfőbb kifogás az volt, hogy uj törvényszerűségek megállapítására nem adott élig alapot az előadás. , Me^éwé^ezdeni a Egyetem tudományos munkájával foglalkozó füzetek kiadását. ^ Cinege Gábor Véleménye szerint az Egyetem a kiyálasztott nagy témákat a kutatóintézeteknél, a kisebb témákat pedig a tangazdaságokban kísérletezze ki. Nem helyes, hogy ' mindenféle kísérletet a tangazdaságokban végezzenek, mert akkor a tangazdaságok eltérnek eredeti céljuktól és nem az oktatást fogják szolgálni. Szeri te az a helyes, ha a tangazdaságokban minél kevesebb kísérlet folyik és inkább a bevált módszereket vezetik be ott elsőnek. Sóós Gábor
