Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1951
1951. június 30.
- 7 ritik ki, hogy inkább tankönyv-. mint^jegyzetjellogüek. A jdgysete- két többségükben maguk a tanszékvezetők készítették. Az elméleti oktatás a tanszékeken általában magak színvonalú v*it, a gyakorlati oktatásban azonban mutatkoztok hiányosságokr részben az időnek nem r;. xiionális kihasználása, részben pedig a bemutatási anyag /beteg állatok, hullák/ iányosságai miatt. A hallgatósággal való egyéni foglalkozás sem valósulhatott meg teljes mértékben, fŐ- képen a tansegédszemélyzet ki vien elégítendő száma miatt, a beai- tatási anyag hiányosságai! egyenlőre meg a rendelkezésünkre bocsátott teherautó sem segített, mert azt betegállat- és hullaszálli- tásra még megfelelő módón át kell építtetni, a hallgatók gyakorlati oktatását szolgálták a tanulmányi szemlék: a rendszeres vágóhídi klinikai és a nagytétényi kórbonctani gyakorlatok, az agrárpolitikai, állattenyésztéstani, sebészeti, szülészeti, élelmiszer- hygienei és állategészségügyi igazgatási tanszékek alkalmi, részben vidéki kirándulásai. Sajnos a'vidéki kirándulások további ki- szélesítésére anyagi fedezet és megfelelő közlekedési eszköz hiányában nem volt lehetőség. Hiba volt, hogy a vidéki kirándulásokat túlságosan későn a félév utolsó heteiben render.tük és azo^vyx a hall gatók egy része, szigorlati előkészületeikre hivatkozva, ca.'i vonakodva vett részt. A tanulmányi szemlék általában betöltötték a hozzájuk fűzött várácozásokat, ezért azoknak további kiépítése kívánatos volna* A folyó tanévet hallgatóságunk módosított tanterv szerint végezte. A módosított tantervvel lehetővé tettük hallgatóinknak, hogy klinikai és zárószigorlataikat^idejében tegyék le és ezáltal állategészségügyünk káderszükségletét minél előbb kielégíthessük. A módosított tanterv közvetlen folyamányaképen az I. félév végén nehéz szik mai szigorlatokat /anatómiai, szövettan-fejlődéstani, állattani, kórbonctani, élelmiszerhygienei szigorlatot/ irtunk elő, mégpedig általában egy félévvel korábban, mint arra a hallgatóság eredetileg számított. A hallgatóság a nehéz feladatnak általában megfelelt, de a menetközben^történt átállítás következményei a félévközi szigorlatok eredményein meglátszottak. Az I, félév tanulságai alakján, főképen a II. évesek terheinek csökkentésére a módosított terven további módosításokat kellett eszközölni, amelyeknek leglényegesebb része az állattenyésztéstani szigorlatnak a IV. félév végéről az V. félév végére történt áthelyezése volt. A félévközi vizs gák során Marxlzmus-Lentnízmusból, orosz nyelvből és agrárpolitikából jobbak voltak az eredmények, mint a szorosabb értelembe vett szakmai tárgyakból. Egyes nehéz szakmai tárgyakból jelentős számú hallgató nem is jelent meg a főszigorlaton. A f&évközi vizsgák mégis a tanulmányi fegyelem javulását mutatták, abban a tekintetben, hogy viszonylag kevesebb volt a teljesen készületlen vizsgázó és az általában reális osztályozás ellenére több volt a jeles és jó osztályzat, mint az előző évükben. A népi származású hallgatók, bár velük az I, félév folyamán különösképen.nem foglalkoztak, semmi tekintetben nem maradtak el az egyéb származású hal lgatókkal szemben. A szakérettségisek is jól megálltakba helyüket. Az évvégi vizsgák előkészítése és a szigorlatok beosztása tervszerűen és idejében megtörtént* Az évvégi vizsgák végeredményéről korai volna jóslásokba bocsátkozni. Csak annyit jegyezhetlek meg. hogy az eddig letett vizsgák kari átlaga 3.7 /az I. évfolyamon 3.,7, XI.évfolyamon 3.8, a IIIeévfolyamon 3*9, a IV.évfolyamon 3.7/. A szorosabb,
