Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1948-1949

Egyetemi Tanácsülési jegyzőkönyv, 1948. december 15.

A II®kötet megjelenésekor Réthly a Földrajzi Közlemények- ben többek között ezeket irtás "Szerző elérte célját* szülőváro- sáréi olyan éghajlati monográfiát irt, amilyen eddig még hazánk egyik városáról sincs* még a fővárost is beleértve® Elismeréssel emlékezünk meg a szerzőről* az egyetemi intézetről* ahol ez a munka készült* Pécs városáról és az egyetemről* mely az értéke® munka megjelenését lehetővé tette® "Cholnoky professzor levelében müvemet "kitünően sikerültnek” minősítette annyira* hogy mint irta taniványáinák'min^áképpen"Fogja mutogatni® Mint "kitünően sikerült városéghajlati monográfiáról" emlékezik meg Réthly kézikönyvében is /Réthly-Bacsós Időjárás-Éghajlat és Magyarország éghajlata 368 oldal/*valamint Hantos Gyula issYázlatok Pécs földrajzához Cikönyve bevezetőjében®

E kétkötetes városég.hajlati monográfia* valamint a korábban készült kézirat! agrometeorológiai tárgyú pályaműve® alapján kértem a pécsi egyetem bölcsészeti karán az ÉGHAJLATTAL tárgykörből egyetemi magántanárrá való képesítésemet. Az eljárás lefolytatása után a Y®K®M® 31®142/194o IY.l.sz®rendeletével hagyta jóvá és erősítette meg magántanári képesítésemet®

Észak-Brdély visszacsatolása után a kultuszminiszter elrendelte a pécsi egyetem bölcsészeti fakultásának szüneteltetését® Hogy ne kelljen megszakítanom egyetemi kapcsolataimat* Prinz professzor ösztönzésére 1941®áprilisé ban én is Kolozsvárra mentem®

Mint az itteni állami tanitóképzŐintézet tanára helyezkedtem el* amelynek tanárává a Y®K®M®kinevezett, de egyben fizetéatelen adjunktusként az egyetemen is teljesítettem szolgálatot % a matematikai és természettudományi kar megbízásából megszerveztem ég vezettem az Egyetemi Légkörkutatő Intézetet *amely intézet az üzembehelyezés után mintegy 16 féle műszerrel működött irányításommal®

Miután 1941® májusában a kolozsvári egyetem matematikai és természettudományi kara is magántanárává képesített az Eghajlat- tan tárgykörből az 1941-42* tanévtől kezdődően minden tanfélévben hirdettem és tartottam magántanári,ill.megbizott előadói előadásokat az éghajlattanból a földrajz-természetrajz s földrajz- történetszakos hallgatók számára, heti 2, illetőleg heti 3 órában, mindenkor igen népes hallgatóság előtt. Meteorológia és éghajlattan címen 1942-tŐl kezdődően minden második félévben heti 3 órában mint megbízott előadó a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán is tartottam előadásokat®

Nagy lekötöttséget jelentő egyetemi és főiskolai munkálkodásom mellett a legnagyobb lelkiismeretességgel és alapossággal igyekeztem ellátni tanitdképzőintézeti munkámat is. Először a fiu- képzőben működtem egyben mint helyettes igazgató is, majd a Y.K®

M® áthelyezett a tanitőnőképzőbe* ahol, mint megbízott igazgató működtem®

Roppant nagyarányú elfoglaltságom dacára kolozsvári tartózkodásom alatt két értekezésem jelent meg, mindkettő Erdély éghajlatáról szól, az egyik kisebb, a másik nagyobb terjedelmű® A kisebb terjedelmű Prinz §Erdélyi útmutatóban jelent meg/ la-14 oldal/, a nagyobb terjedelmű Erdély mezőgazdasága c.oentennáriumi műben, címei Erdély éghajlata 117 oldal, 6 ábrával 25 éghajlati táblázattal® lulon lenyomatként is megjelent.

Kolozsvár kényszerkiüritésének elrendelésekor Budapestre mentem családommal* feleségemmel ás két gyermekemmel a a fel- szabadulást itt éltük át® 1944®októberétől 1945 szeptemberéig mint szolgálattételre átengedett tanár az Országos Meteorológiai es Földmágnességi Intézetben teljesítettem szolgálatot,majd 1945® szeptemberében a Y«K®M®ur a budapesti XII®kerületi állami tanítóképzőbe osztott be, ahol 1946.szeptemberéig működtem. Pécsett 1946®szeptemberében egy mezőgazdasági leányközépiskola indult