Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1948-1949
Egyetemi Tanácsülési jegyzőkönyv, 1948. október 27.
izén intenzív m77rJ5:álEödásának“vetettek véget a háborús amikor 1944 szeptember 7-én, a bekövetkezett hadi helyzet ml; parancsra el kellett'hagyni a-állomáshelyét és minden ingósága, kb. 1000 kötetes könyvtára, és,több, mint 1^000 lapot tartalmazó Herbáriuma ával kénytelen volt családjával elmenekülni. Herbáriuma és könyvtára teljesen megsemmisüli:, Így a hatalmas, különböző vidékről származó, többévi , feldolgozati sn anyaga" 1 s. Ősapán j egyzet elnek egy ki s töredéke menekült meg",melyből később állította össze sztánaj és hargitai kutatásainak rövid vázlatb L /l. Szakirodalom/. Ilyen módon^teljesen semmi sült nemcsak rengeteg 17 j flórőszt5 kai adata és'.szociológiai anyaga, hanem a. Hargi ta-tet 5-n megindított, Magyarország on teljesen 11 j irányt képviselő zöldmezőszoci ológjai mn/ikálatai, valamint; ökológiai és élettani kísérletei -‘S. . 1944 őszén a Föl dm! véléaügyi Miniszteriem rendelkezése folytén a kehidai mezőgazdasági szakiskolához nyert beosztást, ahova október 22-én érkezett meg és ott Í246 jamuár 1-ig szolgálatot teljesített. 194P nyarán a háborús helyset lecsillapodásával, minden legszükségesebb kutatási eszközének elvesztése ellenére njra kutatásba kezd. Begyűjtötte a környék virágos növényeit és moháit, szociológiai felvételezéseket végzett a zalamenti réteken és az összes szántóföldi knlturákban, sőt távolabbi kirándulást is eszközölt Göcsej vidékére. Eze-n munkásságának eredményei a megjelentetési nehézségek miatt-még ma is csak részben jelentek meg nyomtatásban /l. szakirodalmi munkák 12, 14, 18./ 1946 febrnár 1-től a keszthelyi mezőgazdasági középiskolánál nyert beosztást, majd ennek a beosztásának meghagyás ával az Agrártndo~ mányi Egyetem keszthelyi osztályának növénytani tanszékéhez is, 1946 ^ “1-től. ítészben kétirányú elfoglaltsága,^ másrészt az infláció okozta nagy nehézségek miatt gyomnövényze tl:77tató munkásságát csak kis mértékben folytathatta, ellenben több florlsztlkai gyűjtő kirándulást tett a közeli Keszthelyi hg. számos pontjára. 1947 márc-^-s 19.én a Földmiveléáügyi Miniszteriem rendeletével az Agrártudományi Egyetem debreceni osztálya növénytani intézetéhez helyeztetett át^ ahova 1947 jttnias 7.én kinevezést nyert a VII. fizetési osztályba I. osztály1* egyetemi adjunktussá-r 1947 nyarán szántóföldi gyomnövényszociológiai kutatásaihoz támogatást kért és kapott a Föld mi veié säg yl Miniszteriem termelési főosztályától és a Tiszántúli Földmivelésagyi Tanácstól, mely támogatások és a Mezőgazdasági Szakoktatási Főigazgatóság^segítsége lehetővé tették, hogy az ország 13 helyén végezhessen szántóföldi gyomnöványszociológiai felvételezést. Több, mint 90 napi terepmunkával, IQQO-nél több szociológiai felvétel készítésével hatalmas anyag birtokába j77tott az ország legkülönbözőbb vidékeiről, melynek feldolgozása most folyik.- A kalászos vetésekre vonatkozó rész részleges feldolgozásának egyik eredményét matatja a 1^. sz, dolgozata, melyet a F. MiniSztéri7lm-350 példányban vett át, az Illetékeseknek való megküldésre. Jgyanennek a dolgozatnak a népszerűsített formában megírt alakját /l. ismeretterjoszt^ mu:ákák 3./ 15000 példányban osztatta szét a Miniszterem a megfelelő termelési közegeknek az egész országban. 1948. évben a szántóföldi gyomnövényzátkutatást a F. Miniszteriem támogatásával és megblzásából még kiterjedtebben folytatja, párhuzamosán a F. Miniszteriem által beállított talaj- művelési kísérletek nővényszoci ológiai vizsgálatával, melyre megbízást kapott. Ilyen irányu mn-hkásságának fontosságát bizonyítja a mult évi kutatásaira alapozott F. M. 241.000/1948/1^.-1.1.0. szám77 miniszteri rendelet, mely a gyomirtás tárgyában kiadatott. iéi események, itt, kiürlhátrahagy me marc-* us
