Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara budapesti osztályának jegyzőkönyvei, 1948-1949
1949. március 2.
f L-L P. I. T.« Felvétetett az Agrárt adomány i Egyetem Kéz g« zdz eá gt ud omá ny 1 :are Buáapeetl Osztály áhek !?<?• március 2-án ;ártott a; rí értekezletéről« kínok: Dr. burányi Jonos. J e p y z ; icö ny vie z 31 ő: Dr. ou roly Theße Sándor* Jelen voltak: fir* )l| Tr« Uerenc?áry Sála, Dr. SmeS Béla, Dr* Lengyel isze, Dr. '..oni.oly Thege Sándor epy^temi nyilv.r.t; nárak, Puskás Károly egy: tetői nyilv.rk.tanár. Távolmaradását kimentette; Vigsellyey István tan'rheiyettes. Dr. Surányi János osztályelnök megnyitja az értekezletet. A jog,zákőnyvvezetóaé- re Dr. Konkoly ‘i’hego, hiteleeitá*ire pedig Dr. ílusz ás Dr. Len .yel profess sorokat kéri fel. Ismerteti a tanári értekezlet összehívásának célját* ami a Kertészeti Kar által megküldött munkaversenyszabályzat és az ennek alapján eeetleg Karunkon megindítandó nunkaverseny .iegbeszéléae* A kari ülésen a Dékán a Kertészeti farnak ezzel kapcsolatos átiratát bejelentette, a Kar pedig úgy határozott, hogy legközelebbi ülésén fogja érdemben megvitatni a kérdést. .Ennek előkészítésére a Dékán minden osztálynak a kérdése* versenyszabályzótót véleményadás végett kiadta. Részletesen ismerteti á betekintés végett megküldött Verseny szabályzatot éo kéri a hozzáezóláaokat. e g.^ás professzor kő. II, hogy Fm.-től kapott előírás szerint a tangazdaságok el.ő- ezitették már az anyagot a ifiugazd«ságok köz tt megszervezendő versenyre, da nincs tudomása árról, hogy a nagy munkával összeállított anyag beküldése után mi s további fejlemény. Oert-,acfcóryf ausz», ..ontoly Thege professzorok ég oz kínok ismételt hozzá* szólása után a tanári' ért a kazla tan ebben a kérdésben a ’iTcvetkezT vólettéjiy alsfcult 1: £. - Mtti * A Tanári Kar helyesnek, sőt szükségesnek tartja, hogy ne csak az üzemek ben, Kénem a hlvasalókban ás tudományos intézetekben ie minél odaadóbb és eredményesebb munka folyjék az ország Helyzetének emelése, a termelés fokozása óa az életszínvonal megjavítása érdekében, Ennek tudatában is azonban nem tartja gyanorShitilag halyeeen és okszerűen megval ’ sithatónak az egyetemi tanszékek és íntózotekAtudo- mányos munkeversenyét, mert amíg eredménye« leheta termelési verseny, az egyénié alapon történő elbírálás mellett az azonos munlfodszerü és anyagú ipari üzemek között, addig a tudományos intézetek között netaccak a verseny megszervezését, hanem még inkább az eredmények elbírálásét és rangsorolását úgyszólván lehetetlenné t szi a tudományos munka természete. A tanszékek Kutatásának eltérő célja és jellege, a bér ndezáaek ős felszerelés tökéletesebb, va-y hiányosabb volta, a segéd személyzet eltérő létszía, a tanárok egyébirányu Igénybevételének mértéke stb. mind alapvetően megnehezítik a tárgyilagos összehasonlító lehetőségeit, aasonlókópan nehéz megállapítani azt, hogy milyen alapon de ennyire úrtécielhetők az elért eredmények, mert pl. a hallgatóság által a vizsgán elért sok kedvező osztályzat nemcsak az alaposabb oktatásból eredő nagyobb tudásnak, nahe» az enyhébb osztályozásnak is a 'következménye lehet. Nehezen megoldhatónak látszik nz a kérdés is, hogy kik legyenek a tanszékek és intésetek munkáinak bírálói, .mert elvileg a prof,-ok az illető tudoraópjinah legmagasabb színvonalát kell, hogy képviseljék* L. Mindezekre való teki tettel a Tanári Kar náci -tartja helyesnek és okszerűnek c Kertészeti A.er megküldött szabályzata, vagy m&x a- -r máé szabályzat alapján 07. . egyetemi tanszékek és intézetek tözött formális műnkaversen y megindítását. Az ezáltal megval'aitani kívánt eál méltányláséval azonban olyan irányú állásfoglalást javasol, hogy minuen tanszék és intézet a munkabérseny szelleműben igyekezzék az adott lehetőségei között az oktatás és Kutatómunka optimumát nyújtani ás az ezirányu tevékenységét a lehetőség szerint illessze be az ötéves terv irányelveinek és szükségleteinek keretébe. "
