Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara budapesti osztályának jegyzőkönyvei, 1946-1947
1947. február 15.
a kollokviumoknak Ó3 az utolsó szigorlatoknak időpontjáról. Az osztály elhatározza, hogy az előadások iunius hó 15-ig. a kollokviumok junius 16- lói 30-ig, az utolsó szigorlatok pedig julius ho 2.hetében tartatnak. 7./ üilnők jelenti, hogy a íaí. csodálkozását fejezte ki azon. hogy a sár az autonómia sérelmét látja bdar 3Andornak int.tanárrá való ici-‘ nevezésében, amidőn a minisztériumban fekvő akta szerint a múlt tanév folyamán maga a kar tett ilyenirányú előterjesztést. ,/ader és íJerkle./ Surányi prof. mint multévl dékán közli, hogy Hisz prof.visszavonta az ilyenirányú előterjesztést, ennek bejelentése azonban már nem érte el a. előbbi felterjesztést. Tudomásul. Ö./ álnök jelenti, hogy dr.pol.et jur. Fábián Sándor mint kereszt- féléves óhajt a il. félévre beiratkozni. Az ostaly dr.Fábián Sándort kérésével elutasítja. Az osztály megállapítja c?gv3zer ssiiná, hogy altelaban elvi okokból nem engedélyez keresztféléveket, csupán vis*- szatórő Kadiíogly os. oseteben fog esetleg mindig egyéni iloiralás alapján esetről- eaetre határozni. 9./ Lengyel prof. jelenti, hogy 'authner Vinde a Keszthelyi gaz- das. akadémián két érvényesített félévvel a egy tanári lát tarozásokkal ellátott, de aóg nem érvényesített félévvel rendelkező hallgató két kérvényt adott be. Az el&ŐDen felvételét kéri a I*.félévre/ a másodikban podig kémiai pótezigorlatra vl.1ő bocsátását kéri. A keszthelyi gazdac.akadomi a annak idején nevezettet, minthogy a kémiai pótszigorlatot nem tette le, az egé3Z x.szigorlat megismétlésére utasította. Az osztály megengedi ^euthner yince II. éves hallgatónak az idei II.félévi© való beiratkozását azzal, hogy március hóban ti teljes x. szigorlatot Keszthelyen letenni s utólag beazthelyen III.féléve érvényéé! tésát beszerezni tartozik. 10./ zinők jelenti, hogy droffita labor nyilv.r.tanar beadványában javasolja 1. egyetemünk kultűrtechnikai tanszékei és intézetei megerősítését személyzettel s felszereléssel. hegy központjaivá válhassanak az ország vizgaédálkodását intéző hivatalos szervnek, ezzel kapcsolatban, 2. javasolja egy "vizgaz-íélkodáai tanács" felállítását a szervezeti kérdések egységes mögéilapitáaára, 3. felhívja a figyelmet arra a nemzeti veszedelemre, aaíeiy az országot a vízgazdálkodás elh&nyagoláaá- val is a talajerózió által fenyegeti. Surányi prof.véleménye szerint Gróffits prof.alapgondolata azonban a ?$-n«k mar van egy szerve, az wur»«.ÖntözésÜgyi .iiva- tsln, mely már eddig is szép eredményeket árt el műszaki és gazdasági téren egyaránt és valószínű, hogy egy szélesebb munkakörü szervezet' ebből az intézményből nőhet majd ki, ha anr k személyi és trgyi feltételei meglesznek. Gróf fits prof. javaslatának az 8 része, hogy a paraszti'óidöket az erózió szempontjából a lejtőre keresztben kell kimérni, sajnos a földosztás megtörténte utrn mar aligha valósítható meg, legfeljebb egy hj tagosítás alkalmából* bel^63, A talajpusztulás nagy veszedelmére legutóbb is rámutatott ?
