Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 2000
2000. szeptember 7.
10 14.§ (1) A hallgatók a tantárgyfelelős engedélye alapján az egyes tantárgyak foglalkozásait az állandó tanulmányi csoportbeosztástól eltérően is látogathatják, ha ezt a feltételek (pl. férőhely) lehetővé teszik, illetve, ha ez nem akadályozza egyéb tanulmányaik teljesítését. (2) A tanulmányi munka feltételeit, követelményeit és a felkészülés ellenőrzésének módját az egyes tantárgyak felelős előadói (oktatói) határozzák meg a tanterv alapján. Az ellenőrzésre és a feladatok pótlására vonatkozó szabályokat a tantárgy követelményrendszerében kell meghatározni. (3) A félévi tantárgyi követelményeket úgy kell összeállítani, hogy a hallgató elegendő lehetőséget kapjon a vizsgára bocsátás feltételeinek megszerzéséhez. A tantárgyfelelős előadó köteles a zárthelyi dolgozatok pótlására legalább egy időpontot biztosítani. (4) A szorgalmi időszak során a tantárgyi követelményrendszerben a felkészülés ellenőrzése az illető évfolyam / szak / szakirány esetében napi maximum két, heti maximum 4 alkalommal lehetséges, melynek egyeztetése a kari hallgatói önkormányzat feladata. (5) Ugyancsak a tantárgyak felelősei határozzák meg a tantárgyi követelmények keretében azt, hogy a párhuzamos képzésben vagy áthallgatásban résztvevő hallgatók a követelményeket milyen módon teljesítik. Ugyanez vonatkozik az egyéni tanulmányi rend szerint tanuló és a külföldi részképzésben résztvevő hallgatókra is. KTVSZ: (1) A gyakorlatok más csoportban történő teljesítését a hallgatónak írásban kell kérnie az érintett gyakorlatvezetőktől. (2) A tantárgyi követelményrendszerben előírt zárthelyi dolgozatok eredményét a tárgyfelelős oktató köteles két héten belül közzé tenni. (3) Ha a félévközi kötelezettségek pótlására a vizsgaidőszakban kerül sor, erre olyan határidőt kell megállapítani, hogy a hallgató még a vizsgaidőszakon belül teljesíthesse vizsgakötelezettségét. 5. A tanulmányok kérelemre történő halasztása, illetve megszakítása 15.§ (1) A felvett hallgató - a 16. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - személyi, illetve családi körülményeire tekintettel az alapképzésben legfeljebb két évre, a szakirányú továbbképzésben pedig egy évre elhalaszthatja tanulmányainak megkezdését. (2) (Fél) évkihagyásnak számít, ha a hallgató a már megkezdett tanulmányait egy tanévre/félévre megszakítja. (Fél)évkihagyás tanulmányai során a hallgatónak - a 16. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a kari szabályzatban előírt alkalommal adható. Az engedélyezett külföldi részképzésben való részvétel nem számít (fél) évkihagyásnak, hacsak ezt a hallgató külön nem kéri. (3) Az évhalasztás iránti kérelmet a tanévkezdés előtt legalább két héttel, a (fél)évkihagyás engedélyezését pedig - ha a hallgatót tanulmányi, vagy vizsgamulasztás nem terheli - a szorgalmi időszak vége előtt legalább két héttel lehet írásban kérni. A kérelmet az indokok részletes kifejtésével a tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani. A kérelem ügyében a tanulmányi bizottság dönt. KTVSZ: (1) Félévhalasztás vagy évkihagyás a tanulmányok során - az ETVSZ 16. §. (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - legfeljebb kétszer engedélyezhető.
