Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1999

1999. december 8.

II. A KÉRELEM INDOKLÁSA II. 1. Az új szak létrehozásának indoklása

a) a szakképzettség várható hasznosítási területe, munkaerő-piaci, társadalmi igény a várható

szakemberszükséglet bemutatásával

Az okleveles agrármérnökökre vonatkozó munka-erőpiaci elemzések {Tímár, 1996; Lehota, 1999) egyértelműen arra utalnak, hogy az agrár-felsőoktatású végzettségűek iránti kereslet nemcsak a gazdasági növekedés, a gazdasági szerkezet változása hatására változik, hanem a nyugdíjazás, a halálozás és a pályaelhagyás miatt kieső szakemberek pótlása miatt is. Lehota, (1999) szerint az ilyen irányú igény a jövőben emelkedni fog, 2003-2004-től kezdődően évi 1397 fő felsőfokú végzettségű agrárszakemberre lesz majd szükség.

A korábbi szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az ilyen típusú egyetem utáni képzés iránt nemcsak a közvetlen termelésben dolgozók részéről, hanem a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatban lévő egyéb intézményekben (bankok, biztosító társaságok, egyetemek, kutatóintézetek stb.) dolgozó szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberektől is érdeklődés nyilvánul meg.

Vitathatatlan, hogy a szarvasmarha-tenyésztéssel közvetlenül, ill. közvetve kapcsolatban lévő agrárszakemberek szakmai ismereteinek bővítésére a genetika, a tartástechnológia, a tejkezelés- és feldolgozás stb. területein a saját versenyképességünk javítása végett a jövőben is szükség lesz.

b) nemzetközi trendek az új szak vonatkozásában, ezek várható megjelenése Magyarországon

Az európai integráció - különös tekintettel az 5. KTF Keretprogram 3. Tematikus programjára -, és az egyre erősödő globalizációs folyamatok már napjainkban is jelentősen meghatározzák hazánk szarvasmarha-tenyésztésének lehetőségeit és körülményeit. A szarvasmarha-tenyésztésből származó termékek (tej, hús, tenyészállat stb.) piacra jutásának alapvető feltétele a termék-előállítás egész vertikumának alkalmazkodó képessége lesz a jövőben egyre fokozottabban megjelenő, az alábbiakban összegzett tendenciákhoz:- Növekszik a jelentősége a genetikai markerek (BLAD, DUMPS stb.) segítségével végzett szelekciónak.- A tenyészállatok (tehén, bika) tenyészértékének megállapítása (becslése) többé-kevésbé egységes elvek és módszerek alapján, egyre inkább nemzetközi integrációban történik.- A különböző korú és ivarú szarvasmarhák tartásánál figyelembe veszik az animal welfare és az állatvédelem, valamint az alkalmazott etológia szempontjait.- A fogyasztói magatartás afelé tendál, hogy a fogyasztó egyre nagyobb mértékben kívánja megismerni az élelmiszer előállítás egész (termelés, feldolgozás, forgalmazás) folyamatát, továbbá hogy megfelelő biztonsági garanciákat igényel a termékek minőségére vonatkozóan (pl. tejtermelés és tejtermék élőállítás).

Hosszabb távon számolni lehet a mezőgazdasági termékek differenciálására (pl.: bio, öko, alternatív termelési módok).

Az előzőekben megfogalmazott főbb irányvonalak hazai szakemberekkel történő részletes megismertetése a fő piacokért folyó verseny eredményes megvalósítása érdekében indokoltnak tűnik.

GATE MTK "Szarvasmarha-tenyésztési- és tejgazdálkodási" szakmérnöki