Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1999
1999. szeptember 21.
15 KÖRNYEZETI KÉMIA Összefoglalja a környezettudomány kémiai vonatkozásait és elméleti alapot nyújt a kémiai tárgyak környezetvédelmi tárgyak tanulmányozásához. Célja, hogy az elmélet és a gyakorlat számára használható áttekintést adjon a környezetvédelem kémiai alapjairól. Kiemeli az analitika, környezet-technológiai és az ezekkel összefüggő területek tárgyalásához és megértéséhez szükséges ismereteket. Felépítése a jelenleg általánosan elfogadott tárgyalásmód szerint történik: a levegő-, víz-, talaj- és hulladékkémia felosztásban tárgyalja a környezetkémiai ismereteket. Környezetünk állapotának felmérése, ellenőrzése, továbbá az emberi beavatkozások (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, stb) hatásainak kimutatása és elemzése során nem nélkülözhetők a kémiai elemzési adatok. A tárgy oktatásának célja a fenti értelemben vett környezetvédelmi analitikai módszerek alapelveinek megismertetése, a kémiai analitikai módszerek teljesítőképességének jellemzése továbbá a kémiai elemzési adatok értelmezést befolyásoló tényezők (mintavétel, kalibráció, standard összehasonlító anyagok, akreditáció) bemutatása. A tárgy oktatása során az elméleti háttér ismertetésén túlmenően a gyakorlati probléma megoldási készségek kialakítása is szükséges, amelyet a témakörrel kapcsolatos kutatási projektbe bekapcsolódva önálló laboratóriumi munkával szerezhetnek meg a hallgatók. A tárgy a gyakorlati munkában jól hasznosítható kiegészítő ismereteket nyújt, s elősegíti a szakterületen dolgozó különböző képzettségű szakemberek (pl. kömyezetgazdálkodó és analitikus vegyész) közötti kommunikációt. KÖRNYEZETÉLETTAN ÉS HIGIÉNIA Az állati test felépítésének és működésének ismertetésében hangsúlyos a tápcsatorna sajátosságainak, az abban lejátszódó emésztési és felszívódási folyamatoknak a bemutatása, különös tekintettel a nem kérődző (ló, sertés, húsevők) ill. a kérődző házemlősökben (szarvasmarha, juh, kecske) valamint a madarakban megnyilvánuló jellegzetességekre. A keringési-, légző-, és kiválasztószervek működésének ismertetését követően az életjelenségek koordinálását végző belső-elválasztású mirigyek, és az idegrendszer felépítésének és alapfunkcióinak tárgyalása, majd a
