Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1999
1999. szeptember 21.
3 A szak képzési célja: Olyan korszerű természettudományos, műszaki és közgazdasági ismeretekkel rendelkező okleveles környezetmérnökök képzése, akik a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket képesek felismerni és elhárítani. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévő környezeti ártalmak és károk csökkentésére, illetve megszüntetésére. A természeti erőforrások ésszerű felhasználását, hulladékszegény technológiák kialakítását, azok működtetését önállóan is meg tudják oldani. Képesek a hulladék anyagok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására o technológiai megoldásokat kidolgozni. Ismeretekkel rendelkeznek a természet- és tájvédelem, és környezetpolitika területén. Általános mérnöki képzettségük és egy világnyelv ismerete, valamint az EU szabályozások megismerése biztosija a hazai és külföldi szakemberekkel való kommunikáció lehetőségét és az Európai Uniós projektekben való részvételt. Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére és a mérnöki munkában való alkotó részvételre is. A szak esetében jóval erőteljesebben nyilvánul meg a mérnöki jelleg, mint a környezetgazdálkodási agrármérnök képzésben. Ez a technikai és technológiai centrikusságban a gyakorlatias, feladatmegoldó és tervkészítő jellegben nyilvánul meg. O A műszaki jellegű felsőoktatás környezeti mérnöki képzéstől csupán abban különbözik, hogy előtérbe helyezi a mezőgazdasággal kapcsolatos környezeti problémák megoldását. Nagy előnye a másutt folyó oktatással szemben a környezeti hatástanulmány készítés, és a kockázatbecslés oktatása illetve a környezeti modellek megismerése és gyakorlatban való felhasználásának igénye. A főiskolai képzés során (első 6 félév) gyakorlatorientált általános környezetmérnöki ismereteket szereznek a hallgatók. A főiskolai szint mérnöki tervezési feladattal és záróvizsgával fejeződik be. A záróvizsga elméleti és gyakorlati részből áll. 'ÍU
