Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1997
1997. június 18.
□M—160/5/1997. gödöllői Agrártudományi egyetem Mikrobiológiai Tanszék 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Előterjesztés "Honoris Causa" doktori címre Király Zoltán, az MTA r. tagja, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatóprofesszora 1925. november 15-én született Óbecsén. A Műegyetem Mezőgazdasági Osztályán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, majd az ebből kivált, és Egyetemünk közvetlen jogelődjének számító Agrártudományi Egyetemen fejezte be azokat. Kezdetben az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében, Martonvásárott dolgozott mint a Növénykórtani Laboratórium vezetője, majd Budapestre került, a Növényvédelmi Kutató Intézetbe. Több fontos munkát jelentetett meg a beteg növény respirációjáról, fenol-anyagcseréjéről, hormon-anyagcseréjéről, a szisztemikus szerzett rezisztencia élettani és biokémiai hátteréről, a juvenilitás, a növénytáplálás és a betegségellenállóság összefüggéseiről. Újabban a reaktív oxigénfajták sejt- és szövetnekrózisban betöltött szerepét vizsgálva tett alapvető felismeréseket. A növényi kórélettan világszerte elismert tudósa, akinek munkái a legtekintélyesebb természettudományi és növénykórtani folyóiratokban (Nature, Science, Naturwissenschaften, Virology, Phytopathology, Physiological and Molecular Plant Pathology) jelentek meg. Király Zoltán kitűnő érzékkel állította az alapkutatási eredményeket gyakorlati célok érdekébe. Megszervezte a búzarozsda-rasszok meghatározását, a rozsdapopuláció változásainak nyomonkövetését, ami lehetővé teszi a rezisztencia-nemesítés stratégiájának kijelölését. Ő kezdeményezte a vad ó’o/ű/zwm-fajokban meglevő rezisztenciagének protoplaszt-fúzióval történő átvitelét termesztett burgonyába. Reaktív oxigénfajtákkal szemben rezisztens sejtvonalakat szelektált munkatársaival, az ilyen sejtekből regenerált növények fokozottan ellenállóak voltak nekrózissal szemben. Iskolateremtő személyiség, tanítványi a hazai kutatóintézetek és felsőfokú intézmények megbecsült szakemberei. Tudományos dolgozatai mellett tudott időt fordítani tankönyvek és kézikönyvek írására is. Goodman és Zaitlin professzorokkal írt úttörő szemléletű könyvén az Amerikai Egyesült Államokban doktoranduszok egy egész nemzedéke nevelkedett, másik nagyívű munkája (Goodman, RN, Király, Z, Wood, KR: The Biochemistry and Physiology of Plant Diseases, 1996) pedig még szélesebb körben vált népszerűvé. Király Zoltán mindig erősen kötődött Egyetemünkhöz. Címzetes egyetemi tanárként évtizedeken át oktatott növénykórtant, növényi kórélettant az általános agrármérnöki képzés és a növényvédelmi szakmérnök-képzés keretében. A GATE több aspiránsának volt szakmai vezetője. Az új doktori képzés elindításakor aktív kezdeményezője és kidolgozója volt "A szántóföldi növényvédelem és kórélettan" c. doktori porgramnak, amelyet sikerrel akkreditáltak, s amely máig eredményesen működik. Az Egyetem Doktori Tanácsának tagja. Gödöllő, 1997. június 17. //> ^ i'PNr L " * ./ v.Dr. Hornok László r . S tanszékvezető egyetemi tanár Ni , / 11
