Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1996
1996. szeptember 25.
14 O 2.3. Fejlesztési koncepció (lehetséges fejlődési irányok) A Mezőgazdaságtudományi Kar jövője része a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jövőjének, s a kar lehetséges fejlődési irányait az egyetem jövőképébe illesztve tudom elképzelni. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem az elmúlt öt évben öntevékeny módon megfogalmazta küldetésnyilatkozatát és fejlesztési stratégiáját 2000-ig. Az egyetem elindult az ezekben meghatározott úton, átalakította képzési rendszerét és szervezeti struktúráját, bővítette tevékenységi területét és kapcsolatrendszerét, s mára megteremtette az alapjait annak, hogy hagyományaira alapozva a jövőben a vidék egyeteme legyen, amely a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági felsőoktatáson túlmenően a vidék társadalmi és gazdasági fejlődését, polgáriasodását előmozdító szakterületeken folytat felsőoktatási tevékenységet, műveli ezek tudományos alapjait, s ellátja a felhasználói szféra szaktanácsadási igényeit. E koncepció helyességét az 1995-ben lezajlott intézményi akkreditáció eredménye egyértelműen visszaigazolta. A Mezőgazdaságtudományi Karra vonatkozó fejlesztési elképzeléseim lényegében e koncepció megvalósítására, továbbgondolására irányulnak. A kitűzött célt helyesnek tartom, s az eddig elért eredményekre építve kívánok továbblépni. Szerves és arányos fejlődést szeretnék megvalósítani a kitűzött célok teljesítéséhez szükséges személyi, tárgyi és szervezeti feltételek megteremtésére törekedve. A hangsúlyt tartalmi kérdésekre kívánom helyezni, s belső építőmunkával szeretném előmozdítani, hogy a kar előrehaladjon vállalt küldetésének teljesítésében. Éppen ezért döntő fontosságúnak tartom a kar három tudományterületének harmonikus együttműködését. Egyformán fontosnak és egyenértékűnek tartom a természettudományok (főként a biológia), az agrártudományok és a környezettudományok nemzetközi szintű művelését és oktatását a kar jövője szempontjából. Ma világszerte megfigyelhető, hogy a termeléscentrikus irányból, a környezetgazdálkodás, s a fenntartható gazdálkodási stratégiák irányába mozdul el a mezőgazdasági képzés és kutatás, s ezt szolgálja a biológiai-természettudományos alapok mind hatékonyabb feltárása is. Ez a tendencia gyakran az intézmények névváltoztatásában is kifejeződik; mind több intézmény nevében megjelenik a mezőgazdasági mellett a környezettudományi jelző is. Az egyes részterületek fejlődési irányai a ma még mindig bizonytalan kimenetelű felsőoktatási együttműködésektől és integrációs folyamatoktól függenek. A Mezőgazdaságtudományi Kar számára elsősorban a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Karaival való szoros együttműködés és esetleges integráció lenne indokolt, hiszen a tudományos és a képzési profilok szerencsésen kiegészítik egymást, s a térbeli közelség is megkönnyíti ezt a közeledést. Bárhogyan is alakul ez a folyamat a Karon, tovább kell lépnünk a "klasszikus agrártermelés" irányából a termékfeldolgozás, a minőségbiztosítás és a piaci értékesítés felé. A képzés rendszerének fejlesztése, a kar hármas funkciójának kifejlesztése megköveteli meglévő létesítményeinek és eszközeinek célszerű hasznosítását, a kiemelt irányokra vonatkozó koncentrált fejlesztéseket, s új együttműködési formák kialakítását az egyetem más egységeivel és a felhasználói szférával. A merev tanszéki, kari határvonalakat egyre gyakrabban át kell lépni közös képzési, kutatási, szaktanácsadási programok megvalósítása során. A környezetgazdálkodási képzés jelenleg is három kar együttműködésén alapul, s az élelmiszerfeldolgozási területen is perspektivikus együttműködés van kialakulóban a Gépészmérnöki Karral. A tudományos (PhD) képzésben eddig is nélkülözhetetlen segítséget jelentett a kar számára a kutatóintézetekben létesített kihelyezett tanszékekkel való Z-7
