Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1995
1995. március 1.
1. A KSZMSZ átdolgozásával dr.Kozák János e.docens vezetésével megbízott alkalmi bizottság fogalkozott (tagjai: dr.Tolner László, dr.Kiss István, dr.Lökös Klára). A Bizottság feladata a KSZMSZ módosítási javaslatának kidolgozása volt, az ESZMSZ illetve a Felsőoktatási Törvénynek (FT) megfelelően. 2. A vitára bocsájtott, mellékelt javaslat a jelenleg érvényes KSZMSZ-től érdemileg a Kari Tanács összetételének és szerkezetének a FTben foglaltaknak megfelelő átalakításában jelentkezik. Mivel a KT összetétele a Kar működése szempontjából döntő jelentőségű, az új javaslatnak ez a leglényegesebb pontja. A Bizottság javaslatát. (A-változat) alternatív javaslatokkal egészítettem ki (B - E változatok) Az A-változat és a B -E változat-együttes között elvi különbség van A-változat Lényegileg a korábbi szerkezetet tartja, kissé eltérő tartalommal. A KT-t a korábbi koncepciónak megfelelően a szervezeti egységek illetve a hallgatóság érdekképviseleti testületéként kezeli, melyben minden szervezeti egységnek jelen van a képviselője. A korábbi állapottól eltérően ezek a képviselők csak a vezető oktatók köréből kerülhetnek ki. Másik érdemi eltérés a korábbi szabályzathoz képest a nem vezető oktatók, kutatók és közalkalmazottak inkább jelképes mint érdemi képviseletének előírása. A hallgatóság képviselete a korábbitól csak arányban különbözik. (Legalább 1/4 a korábbi 1/3-al szemben). A KT összetétele abban az esetben tesz eleget a FT-nek, ha a vezető oktatókat vezető oktatók választják (t.i. a FT vezető oktatók képviselőinek jelenlétét írja elő). A szavazás mechanizmusa az alábbi lehet: Aa-változat szerint a mellékelt szavazólapon felsorolt valamennyi vezető oktató megjelöl egy-egy nevet mindegyik oszlopban (általános körű választás) Ab-változat szerint a vezető oktatók csak saját szervezeti egységükön belül választanak (korlátozott körű választás). Ez groteszk helyzetet teremt azoknál a szervezeti egységeknél, ahol mindössze két (egy szervezeti egységnél csak egy) vezető oktató van. Meeiegvzések a Kari Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztéséhez B - E változatok Szakít azzal a korábbi gyakorlattal mely szerint a KT-ban szavazati joggal feltétlenül jelen kell lennie minden önálló szervezeti egység képviselőjének, a KT-t felépítésében is az egyetemleges kari érdeket a partikuláris érdekek fölé helyező testületnek tekinti. A FT által előírt, szervezeti egységi képviseletet a két nagy szervezeti egység-csoportosulás vezetői (tanszékvezető, igazgató) által saját körükből választottak képviselik. A szervezeti egység képviseletének az FT által előírt biztosítása az Egyetemi Tanács szintjén úgy jelentkezik, hogy az ET-nak hivatalból tagjai a karok és kari jogállású szervezeti egységek vezetői (dékánok, főigazgatók). Ez a KT szervezeténél automatikusan nem valósítható meg, mivel 40 feletti létszámot jelentene. A vezető oktatókat vezető oktatók a két komplex diszciplínát művelő csoport köréből azonos arányban, külön-külön választják. Elvileg mód lehet arra, hogy bizonyos határesetekben kiki maga dönthesse el: a két választói jegyzék közül melyiken kíván szerepelni. (Lehet u.i. olyan vezető oktató, aki zömmel alkalmazott tudományokat oktató szervezeti egységben dolgozik, de maga alaptudományt művel és viszont). A többi rétegképviselő illetve hallgató választása saját körből, csoporthoz tartozástól függetlenül történik. Ezen változat mellett szól, hogy a KT előtt szereplő legkritikusabb, helyi érdekeket érintő kérdés a költségvetési keretek felosztása volt. A felosztásra vonatkozó elvi határozat azonban kiszámítható helyzetet teremtett, igy a költségvetés felosztása, mint vitatéma nem szerepel. Személyi kérdésekben - mely a KT másik jelentős témaköre - az eddigiekben sem volt érzékelhető tanszéki vagy intézeti indíttatású, vélt vagy valós helyi érdekű oppozició a beterjesztett javaslatokkal kapcsolatosan. Gödöllő, 1995.február 21 ZA— '—dí. Sajgó Mihály egyetemi tanár, dékán
