Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1995
1995. november 15.
Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudománvi Kar DM-160/14/1995. ELŐTERJESZTÉS "HONORIS CAUSA" cím adományozására. Dr.Bócsa Iván: Aradon, Romániában született, 1926-ban. 1996-ban lesz 70 éves, mely egy kiváló alkalmat jelent a kitüntetésre. Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán 1948-ban szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet. A gyakornoki idő eltelte után, 1949-ben került Kompokra, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozik. Kezdetben dr. Fleischmann Rudolf - egyik legnagyobb magyar növénynemesítő - munkatársa volt, majd 1950-ben bekövetkezett halála után a közösen megkezdett munkájukat tovább folytatva, a kenderből és az őszi bükkönyből új fajtákat sikerült előállítania, amelyek állami elismerésben részesültek (Kompolti kender, Kompolti B-7 hibrid kender, F-sima bükköny). Magyarországon először állított elő egylaki kendert és heterózis (hibrid) kendert. Részletesen tanulmányozta a kender beltenyésztésének genetikai és élettani következményeit. Ennek kapcsán számos, addig ismeretlen adatot tett közzé. Elsőként foglalkozott az uniszexualitással, mint szaporodásgenetikai jelenségnek a kender nemesítésben, ill. a köztermesztésben történő kihasználási lehetőségével. Sikerült egy új fajtát előállítania, amely 1969-ben UNIKO-B kender néven állami elismerésben részesült. Ugyancsak elsőként állította elő a sárgaszárú kendert, amelyet 1971-ben ismertek el előzetesen és 1972-ben szabadalmaztattak. 1973-ban került sor végleges állami elismerésére. A lucerna nemesítése terén a beltenyésztéssel, a béltartalomra és magtermőképességre irányuló szelekcióval foglalkozott. Új lucerna vetőmagtermesztési módszert dolgozott ki, amely “Kompolti-sávos” módszer néven ismeretes. Német nemesitekkel kooperálva részt vett a Vertibenda és Verko fajták előállításában (állami elismerés 1974, ill. 1978). 1987-ben 12 éves munka eredményeként állította elő a szaponinszegény Szapko lucernafajtát, amely 1988-ban szabadalmat kapott. Munkatársaival együtt állította elő az 1969-ben állarnjlag elismert “Mátra” baltacimot, valamint az oktoploid baltacím alapanyagát. Újabban megkezdte és eredményesen végzi a koronafürt (Coronilla varia) új takarmánynövényfaj honosítását, ill. nemesítését. 1957-ben szerezte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot “Kísérletek magyar egylaki kenderfajta előállítására” c. disszertációval. Jelenleg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem "Fleischmann Rudolf’ Mezőgazdasági Kutatóintézetében tudományos tanácsadóként dolgozik. Eddig összesen 176 közleménye jelent meg, köztük 42 idegen nyelven, ill. külföldi folyóiratokban. Továbbá társszerzőként 8 kézi, ill. szakkönyv megírásában működött közre. 1974-ben “Különleges célkitűzések megvalósítása a kender nemesítésében” c. doktori disszertációval megszerezte a mezőgazdasági tudományok doktora fokozatot.
