Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1995
1995. május 31.
1995 -05- l 3 DM-160/11/1995. GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM Mezőgazdaságtudományi Kar - Q - Zy / ^ÖICÍS' Biotechnológia Tanszék GÖDÖLLŐ, 2103 Dr, Sajgó Mihály egyetemi tanár, dékán GATE - Mezőgazdaságtudománvi Kar Előterjesztés a Tanszék nevének pontosítására Tisztelt Dékán Úr, Előterjesztem a Biotechnológia Tanszék nevének pontosítására tett javaslatomat. A pontosított név: Biotechnológia és Molekuláris Genetika Tanszék Indoklás: A Molekuláris Genetika és a Biotechnológia kapcsolata A molekuláris biológiát, "az új idők új biológiájának új szemléletét" a genetika és a biokémia házassága teremtette. Kiteljesedésében sokat lendített a mikrobiológia "fogadókészsége" is. A molekuláris biológia tehát nem tekinthető önálló diszciplínának, hanem a modern, tudományos megismerés komplex stratégiája és arzenálja a biológiában. A mai értelemben vett biotechnológia pedig nem más, mint alkalmazott molekuláris biológia - külön hangsúlyt adva a génsebészeti eljárások általános használatának a fejlesztés és termelés gyakorlatában. A molekuláris biológia, így alkalmazott irányának is centrális koncepcionális eleme a molekuláris genetika, azaz a genetika törvényszerűségeinek, logikai felépítményének alkalmazása a biokémia elemző eljárásával kapott konkrét eredmények értelmezésekor. Erkölcsi alap a Molekuláris Genetika névhasználatára. Budapest körzetében a molekuláris biológia és a biotechnológia, ha jelentős késéssel is, rohamos fejlődésnek indult, mégpedig mindegyik biológiát oktató felsőoktatási intézményben (ELTE, GATE, SOTE, BME ...). Ennek a fejlődésnek volt egy közös sebezhető pontja. Nevezetesen az, hogy a molekuláris genetika, amely központi helyet foglalt el mindenfajta nemzetközi színvonalú molekuláris biológiai-biotechnológiai képzésben és kutatásban, elmaradt fejlődésében a programok többi részéhez képest. A budapesti régió eme hátránya különösen akkor szembetűnő, ha például a szegedi molekuláris biológiai iskolákkal hasonlítjuk össze. A két régió fejlődési különbségének történeti okai vannak, a budapesti régióban nem kapott kellő hangsúlyt a 70-es évektől a molekuláris genetika fejlesztése. A hiányt enyhítette 1985-től a GATE-n alapított Biotechnológia Tanszék, majd 1990-től a Gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, itt is elsősorban a Molekuláris Genetikai Intézet bekapcsolódása. A GATE Biotechnológia Tanszéke és az MBK Molekuláris Genetikai Intézete közötti eszmei és szakmai azonosság az első pillanatoktól nyilvánvaló volt. Kedves Kollégák! A GATE Biotechnológia Tanszéke működésében, kutatásában, oktatásában, a publikálás igényeiben, minden porcikájában a kezdetektől egy molekuláris genetikai műhely. Sík Tibor, a Biotechnológia Tanszék alapító professzora a Szegedi Molekuláris Genetikai Iskolát hozta ide az SZBK Genetikai Intézetéből. Hasonlóan tettem kollégáimmal és tanítványaimmal, amikor a JATE Genetikai Tanszékéről és az SZBK-ból Gödöllőre jöttünk. A Tanszék szélesebb oktatói-kutatói körében a molekuláris genetika iránti elkötelezettségnek legalább 30 évre visszanyúló gyökerei vannak. A primátust OTKA és más pályázatok sora, mintegy 80, a molekuláris genetika vezető nemzetközi folyóirataiban (Molecular and General Genetics, Genetics, Cell, Nature, PNAS, J. Gen. Virol., NAR, J. Mol. Biol., Gene ...) megjelent publikáció
