Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1994
1994. január 25.
A GATE Mezögazdaságtudományi Kar Tanácsa tagjainak Tisztelt Kari Tanács ! A kertészeti tanszékvezetői pályázat ügyében fordulok Önökhöz. írásban teszem, mert úgy érzem, hogy a tanács ülésén idő hiányában nem lesz módom véleményem kellő kifejtésére. Tanszékünk tagjai között nem volt olyan, aki a tanszékvezetői beosztásra eredményesen pályázhatott. Az egy külső, megítélésem szerint minden szempontból alkalmas jelentkező a pályázatokat előzetesen elbíráló bizottságban ötből 2 nem szavazatot kapott, a tanszéken pedig 6 munkatárs közül 6 - mint kifejtették "érzelmi alapon" - szavazott nemmel. Az Egyetemi Tanácsban is elhangzott a közhangulatnak olyan megnyilvánulása, hogy a lelépő vezető miért nem nevelt utódot, aki eséllyel pályázhatna. Most erre is választ kívánok adni. 40 éve vagyok a tanszék vezetője. Közösségünk első 7 éves előkészítő munkája során kialakítottuk és "beüzemeltük" szántóföldi és tenyészedényes kísérleteinket, jegyzeteket készítettünk, majd annak alapján megjelent a mára 5. kiadást megért tankönyvünk első változata. Ezt követően I960 és 1970 között, 10 éw alatt a 4-5 fő oktatóból és 2-3 Hajtatéból és BEmflkböl álló tanszéken egy akadémiai doktori és 3 kandidátusi értekezés született, egy önálló aspiráns befejezte tanulmányait és 2 egyetemi doktori értekezés készült. Az azt követő 23 év alatt azonban mostanra a tanszéken rajtam kívül csak 1 minősített maradt és újabb kandidátusi értekezést munkánkhoz kapcsolódóan csak tanszéken kívüliek készítettek. Miért ? Miben vagyok én ma felelős ezért ? Hiszen a kísérleti rendszerünkben a munka azóta is töretlenül, a korábbinál mélyebben és kiterjedtebben folyik. A tanszékünkön lévő akadémiai kutatócsoport munkáját 1992-ben felülvizsgáló bizottság szerint ezek a tartamkísérletek ma már nemzeti értéket képviselnek és rájuk építve nívós kutatómunkával több kandidátusi, sőt akadémiai doktori értekezés készülhetett volna és készülhet a jövőben. Tisztelt Kari Tanács ! 1970-ben lettem az MTA tagja. Azt megelőzően - azt követően pedig méginkább - az volt és ma is az a véleményem, hogy engem elsősorban a velem dolgozó munkatársaimn eredményei, előrehaladása alapján ítélnek meg. Elemi érdekem tehát, hogy ók haladjanak. Gazembernek gondolhatnak hát, hogy nem segítem, vagy éppen
