Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1994
1994. november 30.
Intézményi akkreditáció 4.Küldetésnyilatkozat Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Kitöltésért felelős neve: Dr.Sajgó Mihály egyetemi tanár, dékán Dátum: 94. 12. 15. Ez természetesen kínálati lista, mely teljes spektrumában egy időben a hallgatói létszám korlátozott volta miatt biztosan nem realizálható, de az igényeknek megfelelően közülük bármelyik - akár párhuzamosan több is - megkezdhető. Szakmérnöki képzés természetesen levelező rendszerben is tovább folyik, részben a korábban engedélyezett szakokon, de a tervek között szerepel új levelező szakmérnöki szak indítása is. nn x A Gödöllői Egyetem távlati fejlesztési tervének fontos eleme az, hogy az Egyetem több lábon álló, esetleg humán tárgyak irányában is intenzíven nyitó felsőoktatási intézménnyé váljon. A Mezőgazdaságtudományi Kar, fenntartva az felsőfokú agrárképzés elsődlegességét és prioritását, a sokoldalúság elvét és szellemét elfogadva nyitni kíván az általánosabb, biológiai irányú képzés felé, biológia tanári illetve biotechnológia szak indításával.. Ehhez egyrészt a Kar oktatói állománya rendelkezésre áll, másrészt bátorítást nyújt az Országos Ákkreditációs Bizottság ama döntése, mely a Kart az oktatói gárda tudományos rangja, felkészültsége és szellemi potenciálja alapján megfelelőnek ítélte arra, hogy habilitáljon illetve doktori képzést folytasson a mezőgazdaság- és környezettudományon kívül a biológiai tudományból is. Ez lehetőséget biztosít a túlterhelt fővárosi természettudományi képzés szerény mértékű tehermentesítésére és a fővároson kívüli szféra ilyen irányú felsőoktatási igényeinek kielégítésére. Nehezebb a kutatási elképzelésekkel kapcsolatos prognózis és jövőkép felelős felrajzolása. Az alapkutatás pénzügyi keretei úgy tűnik, inkább szűkülnek mind bővülnek. Az OTKA forrásainak apadása már egy éve megkezdődött. Pénzügyi forrást kellene jelentenie a Ph D. képzésnek, hiszen a disszertációt készítő hallgatóknak anyagi igénnyel járó komoly kutatómunkát kell végezniük. A jelenlegi (hónaponként adagolt és mindig aggodalommal várt) dotáció érdemi munkához alig elegendő, valamely más forrásból mindig kiegészítésre szorulna. Más forrás azonban nem igen tör fel. S^jpos_annak a veszélye is fennáll, hogy a tárcatámogatás (elsősorban a Földmüvelődésügyi Minisztériumé) ha lesz, szinte kizárólag a technológiai fejlesztésre fog irányulni azzal a megfontolással, hogy a támogatásnak minél gyorsabban vissza kell térülnie gyakorlati haszon formájában. Az alkalmazott kutatások az alapkutatásoktól leginkább abban különböznek, hogy az alapkutatásokkal szemben külső indíttatásúak, a kezdeményező fél nem az individuum hanem egy intézményi megbízó és a vállalkozó találkozásában természetesen szerepe van annak is, hogy a vállalkozó rendelkezik-e azokkal a kvalitásokkal, melyeket a megbízó elvár és megkíván. Ilyen kvalitásokat rendszerint csak azok tudnak felmutatni, akik a kutatás területén már sikert értek el. Mindenképpen nagy jelentősége van tehát az alkalmazott kutatás iránti igény felmérése mellett a partnerek összekapcsolásának, ami jól szervezett kutatási menedzsmentet igényel. Ezt a feladatot a kari szinten is megszervezett közkapcsolati bizottság van hivatva ellátni. Az egyetemi szintű képzéssel a szakemberutánpótlás pragmatista célján felül az egyetem fontos missziója a nemzet kultúrális és intellektuális szintjének az emelése. Ez kötelezi az Egyetemet és a Kart arra, hogy lehetőségekhez képest minél nagyobb számban, a Kar teherbíróképességének felső határáig vegyen fel hallgatót. Ennek természetesen előfeltétele, hogy a jelenlegi oktatói létszám ne csöldcenjen, a normatív támogatás pedig a természettudományos képzés anyagi igényeinek megfelelően, a hallgatói létszámhoz igazodva reálértékét tartva megmaradjon. 11/24/94
