Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1994
1994. november 30.
Intézményi akkreditáció 4.Küidetésnyilatkozat Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Kitöltésért felelős neve: Dr.Sajgó Mihály egyetemi tanár, dékán Dátum: 94. 12. 15. 4.1. A Mezőgazdaságtudományi Kar alapítása és hagyományai A Mezögazdaságtudományi Kar eredetét keresve a Ratio Educations 178.§.-ig kell visszanyúlnunk. Egyetemi szintű mezögazdaságtudományi oktatás a Budapesti József nádor N Műszaki Egyetem Közgazdaságtudományi Karán Mezőgazdasági Osztályának létesítésével indult, igy azt tekintjük Karunk jogelődjének. A több emberöltőnyi hányattatás, sokszoros névváltoztatás, előre- és visszasorolás, gazdaváltás után a felsőfokú képzésben részesült agrárszakemberek iránti fokozott igény miatt kormányzati döntéssel hozták létre 1945-ben "AH Magyar Agrártudományi Egyetemet (8740/1945.M.E.sz rendelet), budapesti székhellyel. Ez a döntés a magyar agrárfelsőoktatás szempontjából korszakváltást jelentett, hiszen önálló státust biztosított és a korábbi főiskolai szintről egyetemi szintre emelte az agrárszakemberek képzését. Az egységes és egyetlen Agrártudományi Egyetem nem volt hosszú életű: a tagosítást ismét parcellázás követte, melynek eredményeképpen egy minisztériumi tollvonással hozták létre a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet. Az Egyetem elsődleges feladata az ötvenes években kialakított agrárgazdaság-politikai koncepció szellemi hátterét biztosító és ezt a konceppióf-Jegyelmezetten megvalósító szakembergárda kiképzése volt. Ennek érdekében miniszteriális szinten alakították ki az Egyetem tanterveit, oktatáspolitikáját, szabályozták humán- (akkori terminológia szerint káder-) politikáját, az egyetemi autonómia fogalma ismeretlen volt. Ez a képzési rendszer - lehántva az akkoriban kötelező ideológiai-politikai sallangot - alapvetően jól valósította meg a kitűzött célt. A képzés meglehetősen magas óraszámban, de sokirányú és kifejezetten gyakorlatorientált volt. A sokirányú képzés specializált képzést jelentett, hiszen a mezőgazdasági nagyüzemek el tudták tartani az állattenyésztés, a növénytermesztés vagy a növényvédelem egy-egy szakértőjét. A tantervekben a technológiai szempontok érvényesítése volt az elsődleges. Ez többékevésbé érthető, mivel a mennyiségi termelésre beálló mezőgazdasági ipar elsősorban jó technológiai ismereteket kívánt. A technológiai szemlélet a tudományos munkát is ebbe az irányba terelte, az Egyetem nagyhírű agrár tudósai több olyan jelentős tudományos eredményt értek el, melyek a gyakorlatban hasznosíthatók voltak és még ma is hasznosíthatók . így pl. olyan ludtörzsállományokat fejlesztettek ki, melyek a hazai állomány 33%-át, illetve 5-10%-át alkották. A szarvasmarhatenyésztésben kutatási eredményeken alapuló koncepciót dolgoztak ki a szakosított tej-hústermelésre. A növénytermesztés területén............. A nem közvetlen gyakorlati célú "tudóskodás" azonban az egyetemi szférában az oktatás szintjén sem volt igazán elismert és támogatott, általában csak valamely gyakorlati értékű eredmény háttereként volt elfogadott. Ez a szemlélet még a nyolcvanas évek végén is elsődleges volt, alapkutatásra támogatást csak valamiféle gyakorlatias álcába burkolva lehetett szerezni. Súlyos teher volt az Egyetem indulásakor mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés területén a modem genetikai szemléletű oktatására kimondott tilalom, amit különös merészséggel, egzisztenciát kockáztatva lehetett csak kijátszani - amit néhányan meg is tettek. Az Egyetem fejlesztése része volt a mezőgazdaság kiemelt támogatásának. Ez a kiemelt támogatás annak ellenére érvényesült, hogy az ötéves tervek sora elsősorban az ipar fejlesztését l 11/24/94
