Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1994
1994. november 30.
2. A szakterület tudományos és oktatási pozíciója A modern vadbiológia, mint tudományterület az alkalmazott ökológia részterülete, noha nyilvánvaló kapcsolódási pontjai vannak más "állattudományokkal" és az erdészettel. Vizsgálatai tárgyát az állatvilág azon fajai, ill. e fajok környezetükben betöltött szerepe képzi, amelyeket az ember elsősorban a vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységek során hasznosít és/vagy védelmüket vagy állományaik szabályozását más okok folytán szükségesnek tartja. A nemzetközi trendek alapján ma a vadbiológia a vadon élő állatok bölcs hasznosításával, védelmével és az ezeket a fajokat befolyásoló tényezőkkel foglalkozó tudományterület. A vadbiológia gyakorlatilag olyan tudományterület, amely az ökoszisztémák és a fajok fenntartható hasznosításának megalapozását szolgálja egy jól körülhatárolható, speciális körben. A vadbiológai és vadgazdálkodás mezőgazdasági oktatásban való helyét meghatározza, hogy a vad a természetes és az ember által befolyásolt ökoszisztémák része, ezért egy ökológiailag megalapozott mező- vagy erdőgazdálkodás a vadvédelem és vadgazdálkodás szempontjaira is tekintettel van. Másrészt, a vad által okozott károk és elhárításuk módszereinek kidolgozása szintén vadbiológiai kérdés. A VOKÁ utóbbi években végzett kutató és oktató munkájában ezek a kérdések kaptak hangsúlyt, különös tekintettel a vadgazdálkodás és a környezet közötti viszony kiegyensúlyozott megközelítésére. Nem elhanyagolható továbbá, hogy a vadgazdálkodás és a vadászat extenzív földhasználati módnak is tekinthető. A vadgazdálkodás, a vadászat és az ökoturizmus alternatívát vagy kiegészítő forrást jelenthet olyan területeken, ahol a tradicionális mezőgazdaság nem versenyképes. A vadállományok kezelése és hasznosítása egy fejlett társadalom normái között ökológiai és természetvédelmi szempontok figyelembe vételét és szigorú alkalmazását tételezi fel. Ez többek között azt jelenti, hogy a felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók a vadgazdálkodás - mint szakma - alapjait és részletes ismereteit is elsajátíthatják - oktatásuk a sportvadászvizsgára való felkészítésnél magasabb szinten folyik. A vadbiológiának és vadgazdálkodásnak a mezőgazdaságtudományi kar szervezetébe történő önálló tanszékként való beillesztését (amellett, hogy már ma is odatartozik) a következők indokolják: • Magyarországon a földterületek 72%-a mezőgazdasági művelés alatt áll, ennek következtében a vadgazdálkodással elsősorban közvetlen kapcsolatba kerülő ágazat a mezőgazdaság (az ország mintegy 10%-a művelésből kivont terület és 18%-a erdő). • A jelenlegi politikai környezet a vadászati jogot a földtulajdonosoknak/földhasznosítóknak kívánja juttatni, tehát az agrárképzettséget szerzők a vadgazdálkodási ismereteket a mainál adekvátabb módon hasznosíthatják. • A természetvédelem szakemberei nem nélkülözhetik a vadbiológiai és vadgazdálkodási ismereteket, akár azok közvetlen hasznosítása, akár speciális kérdésekben való alkalmazása során. 3. A Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék feladatai 3.1. Oktatási feladatok Egyetemünkön a vadbiológia és vadgazdálkodás oktatása a nappali tagozaton a legutóbbi időkig fakultatív tárgyak keretében történt (Állattani és Ökológiai Tanszék: Vadgazdálkodás és vadászat; VOKÁ: A vadgazdálkodás biológiai alapjai, majd Vadbiológia és vadgazdálkodás). Az egyetemen a vadbiológiai és vadgazdálkodási oktatás elsősorban a vadgazdálkodási
