Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1989-1990
1990. május 31.
2. A Mezőgazdaságtudományi Kar Tanácsának választása és működésének alapelve ( ( tervezet ) A tervezet abból az alapelképzelésbőliindul ki, hogy a döntéshozás folyamatában az állami vezetés és a választott testület egymást kontrolálva vegyenek részt« Ez tiszta formában akkor valósulhatna meg, ha az állami vezetés és a választott testület intézményileg is elkülönölne. Az intézményes, teljes szétválasztás azonban a döntéshozatali folyamatot jelentősen meghosszabbítaná, nehézkessé, túl bürokratizálttá tenné. Ezért azt javasoljuk, hogy az állami vezetés és a választott testület egy intézményben, a Kari Tanácsban legyen egyesítve, ám hogy a két hatalmi ág egymást kölcsönösen kontrollálhassa, a Kari Tanács döntési mechanizmusát, határozathozatali elveit javasoljuk gyökeresen átalakítani. Ennek lényege, hogy a Kari Tanácsba állami tisztségük alapján delegált tagok (dékán.,, dékánhelyettesek, önálló szervezeti égységek vezetői) és az ugyanilyen létszámban választott tagok szavazatait minden szavazásra bocsátott kérdés- ben külön kell megszámlálni. Határozat csak abban az esetben születhet, ha mindkét szavazó csoportba ugyanaz az álláspont kerül - a kérdéstől függően - egyszerű, vagy 2/3-os többségbe. Ettől eltérő esetben újabb előterjesztést kell készíteni, és ismételten vitára, majd Szavazásra bocsátani. A Kari Tanács választott tagjai számára - később szabályozandó modem mentelmi jogot kell biztosítania. A megváltoztatott döntéshozatali mechanizmusé. Kari Tanács delegált és választott, szavazati jogú tagjainak aránya: 50-50 %. Delegált tagjai- a külön szabályozott, demokratikus módon megválasztott dékán (1 fő)- a dékán által választott helyettes(ek) (1-3 fő),- a kari önálló szervezeti egységek vezetői ( 17 fő )
