Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1989-1990
1990. február 26.
oo- 24 o Szervezeti A téma címe A témavezető Támogatás egység neve bér besz.dologi ___ ____________________________ _ __ __ ____ ePt____ Növénytani Szárazságtűrő fa- Dr.Kovács - IQ es'IfoVénV7' jókkal vetett gyepek András eTeTtani produktum vizsgálatai Tnnsz'ek~’ A téma ismertetése: Az Alföld szikes pusztáin, így Karcag térségében is, a legelőre alapozott állattartás egyik legfontosabb korlátozó tényezője a vízhiányból adódó aszály, ami július-augusztus hónapokban csaknem évenként megismétlődik. Ennek következtében az itt uralkodó sovány csenkeszes gyepek kiégnek, a legelő állatok zöld takarmány nélkül maradnak. A júliusi-augusztusi zöldtokarmány-hiány pótlásának egyik megoldása lehet olyan szárazságtűrő fajok és fajták kiválogatása, amelyek vetett gyepekben, félintenziv kezelésbe biztosítják az állatok zöldtakarmány ellátását. E kérdés megoldása érdekében 1986 tavaszán a Tápiószelei Agro- botanikai Intézetből beszerzett 162 fűfajtát vetettünk el a DATE Karcagi Kutató Intézetének kísérleti terén, 3 ismétlésben. E nagyszámú fajtákból 1988. augusztusában 8 fűfaj 10 hazai és 6 külföldi fajtáját vetettük el kérges szolonyec talajra, feltörve a sovány csenkeszes ősgyepet, 3 ismétlésben, randomizál- tan. A kísérletbe vett fajok és fajták a következők: Faj Kölföldi fajták 1. Agropyron pectinatum 2. Agropyron intermedium 3. Festuca rubra 4. Dactylis glomerata 5. Festuca protensis 6. Festuca rubra 7• Bromus inermis 8. Festuca arundinacea Szarvasi 55 SZU VIR Gödöllői USA Nebra3ca Karcagi Fonalas Göttingeni Farmos! Szarvasi 54 Szarvasi 58 Szarvasi 52 Törökszentiváni Bulgária,Vitoscha Királyhalom Karcagi Lazányi féle SZU, VIR Bulgária, Plovdiv Az 1989-es év kedvező klímaviszonyainak hatására r. vetett gyepek kikeltek, de kezdeti fejlődésüket a nagymérvű gyomosodás és bodorko virágzás lényegesen gátolta. Ezért 1989-ben 2 tako- rító kaszálásra került sor, és igy július végére a legtöbb faj kialakította megfelelő sűrűségű és borítású állományát. 1989 év tenyészdiOszakában 2 alkalommal összesen 144 cönológiai felvételezést végeztünk. A nagymérvű elgyomosodás miatt (parcellánként 30-42 faj ) a fűhozam mérésektől ez évben eltekintettünk. A ^kísérletbe vett 16 füfc.jtából 1989 év telére tenyészedényes kísérleteket állítottunk be. növények műszeres vizsgálatát egy LI-1600 Steady State porométer segítségével végezzük (ET, PAR és még 10 különféle fizikai állapot rögzítése magnov
