Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1989-1990
1990. február 26.
oo 22 o A folyamat természetes méretének érzékeltetése céljából a növénytermesztés különböző bomlé melléktermékeiről, komposztálódó anyagokból, lcomposztból, valamint talajokból - összesen 23 mintából - három féle táptalaj alkalmazásával összehasonlító kvantitatív mikológiái tenyésztéséé vizsgálatot végeztünk. A gyakorlatokon is elvégez-*- bető módszerekkel kívántuk tisztázni, hogy o. különböző, a növénytermesztési szempontból jelentősebb biotopokban milyen mennyiségű mikroszkopikus gomba, ezen belül cellulózbontó, illetve lignocellulózt is bontani képes mikroszkopikus gomba él. Mind a Csapek-Dox agáron kitenyésztett -összes- gombaele- mek száma, mind a tisztított pehelycellulózon kitenyésző cellulózbontók száma, mind pedig c lignocellulóz komplexet is bontani képes, szalmaliszt-táptalajón kitenyésztett penészgombák száma a legmagasabb a log-fázisú komposztprizmában, legkisebb pedig a mikrobiológiai egyensúlyban levő mezőgazdasági talajokban volt. A lignocellulózt is bontani képes mikroszkopikus gombák, száma (10 -10^) valamennyi mintában kisebb volt o cellulózbontók számánál. Mikrobiológioi Tanszék Szója brc.dyrbizobium törzsek összehasonlító vizsgálata A téma ismertetése; Kukolya József Dr.Kecskés Mihály 5-15 Az Np-kötő mikroorganizmusok felhasználása ismét fokozottabban az érdeklődés középpontjába kerül, amelyben az ökonómiai meggondolások - a N-tartalmú műtrágyák árának állandó és jelentős növekedése -, valamint a környezetkímélő mezőgazdasági módszerek elterjedése játszanak elsődlegesen fontos szerepet. A pillangósvirágú gazdanövény számára - így a szójánál - is megfelelő baktérium törzset kell bevinnünk a maggal egjüitt, amely képes a gyökérgümőképz ' indukálására, a kultúrában alkalmazott peszticideket tolerálja, antagonists hatásokkal szemben rezisztens, a savas talaj pH-t és nehézfémek sóit jól eltűri stb. Mindezeket figyelembe véve az oltóanyagok helyes megválasztása rendkívül fontos. Kísérletünk célja, a GATE Mikrobiológiai Tanszéke által izolált és o N-kötés hatékonysága alapján szelektált (3 baktérium törzs), valamint a kereskedelmi forgalomban levő (2 hazai és 3 külföldi) oltóanyag összehasonlító vizsgálata volt savas kémhatású (pH=5,4) barna erdőtalajon. Herbicidként MALORAN 50 '7P-t alkalmaztunk 0, és 2,5 kg/ha dózisban preemergensen. Starter nitrogénként NlKNO^-t használtunk 0, 20, 40, 6o és 8c kg N/ha mennyiségben. A kísérlet üvegházi feltételek között történt. A szója földfeletti részében és ezen belül hüvelytömegében a szignifikáns különbséget adó kezelések közül a GATE Mikrobiológiai Tanszék jelű oltóanyaga adta. a legjobb eredményt a hüvelytömegberi c. berbicid és nitrogén (40 kg N/ha) együttes alkalmazása, esetén.
