Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1989-1990

1990. február 26.

- 2 Szervezeti egység A téma címe A témavezető

neve

Támogatás bér besz. dilogi ept

Állatélettani és Ál1a t e géazs égtani Tanszék

Az állatélet- Dr. Tóth tan ismeretköz- Béla lő típusúi gya- Lajos k#rlati iktatási részének au- diévizuális oktatási programjának további«jl»sz- tése

5

55

A téma ismertetése:

A mezőgazdasági mérnök-képzés biológiai ismeretköre viszonylag elég korán két pillér'körül bontakozott ki: az egyik a növényi, a másik az állati. Mindkettő külön-külön foglalkozott a biológiai szerkezettel (struktúra) és működéssel (funkció). A kialakult diszciplínáknak meg volt a maguk sajátos belső felépítése és ismeretközlő iktatási logikája.

Minden felsőfokú »Bakmai képzés igényt formált arra, hogy kora tudományos szintű ismeretanyagára építsen, arra tárnasz~ kodj«n, kialakítva a maga oktatási felépítését és ennek ismeretközlő oktatási logikáját.

A képzési cél adta^O?pt^k között az egyes önálló diszciplínák az oktatási óraszámok adta keketek hatására úgy összezsu gorodtak, mint a hajdan volt távoli btMrisírzíitlötibe'k által kipreparált emberfejek, melyek holtuk után csak vonásaikban őrizték meg hajdani mivoltukat.

Egyre világosabban rajzolódott ki az egyes diszciplínák s az egész képzési cél szerkezetének, s logikájának kettőssége, melyet még tetőzött korunk, ismeretanyagának sokszoro» zódása. Az ebből fakadó ellentmondások feloldása szükségszerűvé vált s a képzési cél feladataihoz igazodóan a diszciplínák önmaguk belső felépítésük megerőszakolásával válogatott fejezetek ismeretkörével járultak hozzá a kor igényelte képzéshez .

A válogatott fejezetekre épülő tartalom (oktatási ismeretkör) egyúttal ennek megfelelő módszertani formát is igényel.

Az állatélettan ismeretközlő oktatásában az eddigi gyakorlat az volt, hogy a képzési célhoz igazodóan eltérő mélységben kerültek megtárgyalásra az előadásokon a diszciplína egyes fejezetei, melyet időben megközelítőleg jó időbeli párhuzammal követni tudott annak gyakorlati vizsgálata. Sajnos e párhuzamosságra való törekvésünket számos esetben rajtunk kívül álló tényezők miatt nem tudtuk teljesíteni, s úgy tűnik a jövőben ezzel még inkább számolni kell.

Az 1989. évi diszciplináris kutatási program támogatásával megkezdtük az ismeretközlő típusú gyakorlati oktatásunk fejlesztését olybá, hogy megosztottuk gyakorlatainkat egyrészben olyanokra, amelyeken a hallgatók felkészültsége s a tanszék