Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1983-1984
1984. június 25.
21 O mivel csak. ilyen feltételek, mellett alakulhat ki olyan tartós ás alkotó nemzetközi munkamegosztás, amely eredményeivel megbízhatóan hozzájárul gazdasági célkitűzéseink me gvalósitásóhoz. A másfél évtizedes programozott kutatás nagy eredményének kell tekintenünk a team-rendszerű kutatás-szervezés megerősödését. Ma a legjelentősebb kutatás-fejlesztási eredményeket kutatói, fejlesztői kollektívák érik el. Egyre több a különféle intézményekben, vállalatoknál dolgozó kutató-fejlesztő ás termelési' szakemberek együttmüködésá- -ben létrejött komplex kutatási eredmény, ami egyben azt is jelzi, hogy a kutatásnak ás fejlesztésnek ma már nincs tudományos helyhez kötöttsége, a termelő vállalatok nyitottak ás képesek az uj fogadására, vagyis a magyar agrár- értelmiség innovativ készsége a távlati gazdasági célkitűzéseink megvalósításának nem lehet akadálya. j 5. AZ AGRÁRKUTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK TOVÁBBI FELADATAI Az agrárkutatás és műszaki fejlesztés fő irányai megfelelnek a XII. Kongresszus és a Tudománypolitikai Bizottság határozatainak ás azok eredményei jelentős mértékben járultak hozzá a mezőgazdasági termelés fejlődéséhez. Az elért eredmények és a kutatásban, fejlesztésben előtérbe került tendenciák megerősítik tudománypolitikánk helyességét. Az agrárkutatásokban kitűzött célok és fő irányok jól segítették az egyes ágazatok fejlődését, az időben végrehajtott szervezeti, irányítási intézkedések pedig megfelelő keretet adtak a kutatómunka, a műszaki fejlesztés korszerűsítéséhez. Az élelmiszerpiacok előre nem várt változásai, a kor gazdasági kihívásai már eddig is előtérbe helyezték a gyorsan reagáló, rugalmas, vállalkozni képes K+F szervezetek kialakításának igényét. A jövőben jelentkező kutatási és műszaki fejlesztési feladatok a hazai kútatásirányításban is olyan változásokat kivonnak, amelyek elősegítik a gaz31
