Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1983-1984
1984. június 25.
munkamegosztásában,, akiknek köztudomásúan növényenként többszörösen nagyobb a kutatóbázisa a teljes magyar agrár kút at ásnál. A biológiai alapok súlyának megnövekedése az intenziv termelésfejlesztésben, felgyorsította a fajtaváltást, ezért indokoltnak látszott ebben az intézmények, vállalatok érdekeltségét fokozni, pontosabban összhangba hozni az egyéni és közérdeket.! fajtahasználati dij megfelelő anyagi forrást nyújt a fajtafenntartásra és gyors szaporításra és egyben módot ad az uj fajták gyorsabb elterjedésére a köztermesztésben. Pajtáink iránt egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés, viszont még nem vált intézményessé a fajtavédelem. Az állami elismerés nem jelent szabadalmi védettséget, ez külön eljárást igényel, de mindinkább célszerű közelíteni az állami elismerést és a nemzetközi szabadalmi védettséget a faj tarainős it ő eljárásban. A kutató-fejlesztő helyeink által végzett szaktanácsadás fontos része a nagyüzemi termelés fejlesztésének, a tudományos eredmények, gazdaságos ás korszerű módszerek gyors és hatékony elterjesztésének. Az ágazati szaktanácsadásban bővítjük az energia- és költségtakarékos, valamint importcsökkentő megoldások ajánlását, bevezetését. A szaktanácsadás statisztikai adataiból kitűnik, hogy egy- egy átlagüzem a 22o szaktanácsadó szervtől mintegy 5o esetben vett igénybe szaktanácsadást. A szaktanácsadói létszámunk több mint 7.000 fő, amelynek lo %-a kutató, 21 %-a pedig oktatási intézményeink alkalmazottja. A termelő üzemek és a költségvetési rendben működő kutatófejlesztő helyek elnuii évi kapcsolataira jellemző, hogy megközelítően minden intézet 40 kétoldalú szerződést kötött a vállalati gazdálkodási rendben működő kutató-fejlesztő intézmények pedig átlagosan évi 5o szerződésben vállalkoztak K+P feladatok ellátására.
