Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1983-1984

1984. június 25.

11

o

mintegy 52 %-ot képvisel az alkalmazott kutatás.Az alapku- tatás aránya kb. 13 %» Az agrárkutatásban kialakult munkamegosztásban az alapkutatásokkal a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, valamint az egyetemek foglalkoznak.

A szellemi alkotások elsődleges megjelenése a publikációk, amelyek bizonyos értelemben jellemzik az agrárkútat ások dinamizmusát. A K+E programok eredményeiről évente átlagoséul 18o~2oo köny^) több mint J.ooo tudományos közlemény jelenik mer;.Ez lehetővé teszi mind a gyakorló, mind az oktatásban dolgozó szakemberek számára a kutatási eredmények széleskörű megismerését.

Kutatóink mintegy 3»7oo fejlesztési feladattal foglalkoznak, amelynek közel 1/3-át eredményesen lezárták az ötéves tervidőszak első felében. A befejezett témák több, mint 3o %-a már üzemi gyakorlat. Néhány fontosabb gyakorlatban is megvalósult kutatási eredményt a 3°sz. mellékletben említünk.

Hazai kutatásaink széleskörű nemzetközi együttműködésre épülnek. Közel 4oo témában folyik munkamegosztáson alapuló együttműködés, amelynek mintegy 86 %-a két vagy többoldalú KGST együttműködésben valósul meg. A nemzetközi együttműködés eredményeit és tapasztalatait széles körben használtuk fel és adaptáltuk ágazataink továbbfejlesztéséhez.

A nemesitesi együttműködések eredményeként leginkább a szovjet őszi búza és napraforgó fajták, magyar kukorica fajták, NDK és csehszlovák tavaszi árpa fajták* Lengyelországban nemesitett cukorrépa és burgonya fajták, Romániában nemesített gabona fajták, valamint bolgár zöldség- és gyümölcs fajták terjedtek el. A növénynemesités, fajtakisórletezés és vetőmagtermesztés terén folytatott együttműködés nagy jelentősége, hogy az 198o-as évek elején már a KGST tagországokban és Jugoszláviában mintegy 15 millió hektáron termesztettek a tagországokban előállított fajtákat.

7A