Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1983-1984

1984. február 1.

2 ­A 8, félév anyaga; "Melegégövi növénytermesztési isme re tek " 13 ó. "Mezőgazdasági szervezési és tervezési ismeretek a fejlő­dő országokban" 26 ó. összesen: 195 ó. A számonkérés módja a félévenkénti Írásbeli beszámoló, tesztkérdések alapján /minősítés; "megfelelt ","nem felelt meg"/. A Melegégövi Oktatási Osztály a fakultativ oktatás idején diplomaterv témákat hirdetett meg, amelyekre folyamatosan mindig akadt jelentkező. Az államvizsga sikeres letétele után a Oelölt agrármérnöki oklevelet kapott, valamint mel­lékletként a "Melegégövi mezőgazdasági ismeretek" elsajátí­tását tanúsító bejegyzést. A fakultativ oktatás ideje alatt az Osztályra került munka­társak többsége nem rendelkezett trópusi mezőgazdasági gyakorlattal. Azóta lehetőség nyílt arra, hogy az oktatók, illetve kutatók hosszabb-rövidebb időn át, különböző ál­lami szerveken keresztül /TESCO, FAO, MÉM, stb./ a meleg­égövi országokban dolgozzanak, illetve szaktanácsadásaik­kal segítsék az ottani mezőgazdaságot. Ez a tapasztalatszer­zés a hazatérés után mind a mai napig jól hasznosul, első­sorban a tananyag megírásában, a gyakorlatok levezetésében, illetve az előadások megtartása során. A melegégövi oktatásban résztvevő hallgatók évfolyamonkén­ti és nemzetiség szerinti megoszlását a mellékelt táblázat szemlélteti. Vonatkozó MÉM rendelet alapján a Mezőgazdaságtudományi Ka­ron később beindult a "Melegégövi Szakirány", amelyen hason­lóan a többi szakirányhoz, a specializálódás a III. évben kezdődik meg. A szakirány bevezetésének célját és feladatát tömören ab­ban lehet megfogalmazni, hogy ilyen módon mind a külföldi, mind az oda jelentkező magyar hallgatók számára a Melegégövi

Next

/
Thumbnails
Contents