Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1982-1983
1983. január 26.
- 40 A kísérleteket a jászladányi "Egyetértés*1 Mg.TSz-ben lucerna, szója, kukorica és napraforgó növények! el végzik. A kapott kísérleti eredmények jelenleg feldolgozás alatt vannak. A gödöllői dombvidék adottságai között leggazdaságosabbnak az évelő pillangós növényi összetétel, majd a gabona és végül a kapás növényi összetétel mutatkozott. Üzemtani Tanszék A növénytermesztési ágazatok társítása a vízkészlet és más erőforrások összefoglalásával; 1982-ben folytatódott a növénytermesztés szerkezetének kimunkálását alapozó ágazati termelést jellemző feltételrendszer, illetve paraméterek feltárása és értékelése. Mind a vizsgálat, mind az értékelés modell kimunkálással történt, figyelemmel az öntözés nagyüzemi ágazatokat reprezentáló ráforditás-hozam kapcsolatokra. A korábban kialakított módszer szerint a rizs, a cukorrépa, a burgonya, a vöröshagyma, a gyümölcs- és szőlőágazatok, illetve azok változatai lettek megvizsgálva. Az öntözési körzet, a termőhelyi adottság függvényében ágazatonként, illetve ágazatcsoportonként jelentősen eltérő a hozamnövekedés. A hozamnövekedés ellenére, a különböző ökológiai és termelési feltételek között az esetek többségében elmarad, vagy alig éri el a ténylegesen elérhető hozamtöbblet a többletköltség fedezetéül szolgáló hozamtöbblet nagyságát. Az öntözéses termelésben a fajlagos termelési költség az öntözés nélkülihez képest jelentősen növekszik. A szántóföldi növényeknél és a gyepnél 2-12 %+ost a zöldségnövényeknél 10-15 ^00, az ültetvényeknél - 6-18 %-os a költségkülönbség. A többletköltség meghatározó része az öntözési költség. A szántóföldi árunövénytermelő ágazatok többletköltségének több mint 50 %-a az öntözési költség, a lucerna és gyepágazatnál 22-67 %, a zöldségágazatoknál 10-58 %, az ültetvényágazatoknál 31-70 %.
