Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1982-1983

1983. január 26.

I- 36 ­TCP-7. ”A földhasználat racionalizálása komplex módszerekkel” Programvezető; Agrártudományi Egyetem, Debrecen Alprogram; "A tiszántúli talajok termékenységének növelés-e viz- és öntö­zéses gazdálkodással” Együttműködők; Vizgazdálkodási és Meliorációs Tanszék, Kerté­szeti Tanszék, Üzemtan! Tan,szék, Földművelés és Növényterrnesztéstani Tanszék. Az 1982. évben rendelkezésre álló pénzösszeg; 414.000,­200,000,­140.000, - és, 200.000. - Ft. Témacsoportok eredményei; Vizgazdálkodási és Meliorációs Tanszék. A növényállományok vizfogyasztását befolyásoló néhány té­nyező vizsgálata; a kísérletek végleges beállítása megtör­tént kukorica jelzőnövénnyel kompenzációs liziméi?erekben és az ezeket körülvevő 20x40 m-es parcellán, évente azono­san meghatározott táplálóanyagszint és tőszámbeállitás mellett. Vizsgálatok; evapotranszspiráció, hőmérséklet, relativ páratartalom és földfeletti fitotömeg. Megállapí­tások: a mikroklíma hatás a legnagyobb mértékű 21 és 6 óra között, mind relativ páratartalomban, mind hőmérsékletben. Mindkét klimaelemnél az állomány fele magasságában regiszt­rált értékek mutatják a jellemző különbségeket 21 és 6 óra között. Mig a hőmérséklet 13-24 %-os negativ eltértést mutat, addig a relativ páratartalom 12-16 %-os pozitív eltérésű. Figyelemre méltó, hogy a talaj felett 10 cm-re mért hőmérsékleti értékek a kontrolihoz képest 11 és 16 óra között - komplett kukorica állományban 2-2,5 C°-al haladják meg az állomány felömagasságában mért értékeket, a kontrollt pedig 2,5-3,8 C°-al.

Next

/
Thumbnails
Contents